Mikor indokolt a részleges és a teljes nyitás? – Rusvai Miklós virológus a Mandinernek

Soha ennyien nem haltak meg egyetlen napon a járvány elmúlt egy éve alatt, mint az elmúlt 24 órában, amikoris 207, többségében idős, krónikus beteget veszítettünk el, így az elhunytak száma 17 628 főre emelkedett. Jelenleg 10 386 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1170-en vannak lélegeztetőgépen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, „a lazításnak nincs még itt az ideje”.

Mit gondolnak a szakértők? Szakmailag mikor indokolt a nyitás? 

„A tavaly október végi-november elejei adatokhoz hasonló számok esetén indokolt szakmailag a részleges nyitás. Ez azt jelenti, hogy

– mondja lapunknak Rusvai Miklós virológus. A részleges nyitáson a szakértő a tíz nappal ezelőtti állapotot érti, vagyis amikor a gyermekek újra mehetnek majd iskolába-óvodába, újra nyithatnak a boltok. „A vendéglők nyitása ezeknél a számoknál erősen megfontolandó” – hangsúlyozza.

A teljes nyitáshoz a virológus szerint a szeptember eleji – ahogy fogalmaz – „békebeli állapotra volna szükséges”. Vagyis szerinte abban az esetben térhetnénk vissza a régi életünkhöz, ha az új esetszám kétszáz körülire, a halottaké öt alá, míg a lélegeztetőgépen lévőké ötven, a kórházban ápoltaké pedig kétszáz alá tudna csökkenni. Rusvai számításai szerint a járvány március utolsó hetében tetőzik, ebből pedig az következik, hogy – mint fogalmaz – reményei szerint

Reális a május-júniusi átoltottság?

Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette, hogy számításai szerint májusra-júniusra elérhető a lakosság átoltottsága. Rusvai szerint ez akkor reális, ha a vakcinaszállítmányok az eredetileg tervezett ütemben befutnak. Mint mondja, eddig általában így is történt, csupán kisebb elmaradások voltak a Moderna és a Szputnyik esetében. Ami a vakcinaszállítmányokat illeti, az elérhető információk szerint a Pfizer és a Sinopharm szállítása a legmegbízhatóbb, azok eddig mindig a megadott időben, és a pontosan előírt mennyiségben érkeztek. A nyájimmunitást nemcsak az oltást megkapók száma, hanem a betegségen átesetteké is adja, Rusvai számításai szerint eddig másfél-kétmillióan eshettek át a koronavírusfertőzésen. Gulyás azon kijelentésével, miszerint, ha lesz átoltottság, nem lesz negyedik hullám a virológus is egyetért.

Egyre fiatalabbak halnak meg

Annak, hogy a harmadik hullámban fiatalabbak halnak meg, mint az első kettőben két oka is van – mutat rá a virológus. Egyik az erőszakosabban terjedő brit mutáns, aminek – mivel több sejtet képes tönkretenni a szervezetünkben – nagyobb a megbetegítő-képessége is, mint az eredeti vírusnak. A másik fontos ok, hogy a hetven év felettiek, és a hetven év alatti rizikócsoportba tartozók jórészt megkapták az oltást. Mivel szerencsére ez a korosztály védve van a vakcinának köszönhetően a koronavírus okozta halálozástól,

Rusvai hangsúlyozza, nemcsak a halottak számát tekintve csökken az átlegéletkor a harmadik hullámban, de a kórházban ápoltak és lélegeztetőgépen lévők átlagéletkora is megy lefelé.

Miért durvább a vírus megbetegítőképessége?

Azért, mert a természetben mindig kiválogatódnak azok a variánsok, amik az adott népességen belül a legjobban, leggyorsabban szaporodnak, ezek pedig mindig azok, amelyek erőteljesebben fertőznek „társaiknál”. „Minden járvány idején meg lehet figyelni ezt a vírus felpasszálódásának nevezett jelenséget” – magyarázza. „A sokmilliárdnyi vírus és a többezer variáns közül mindig azok választódnak ki, amelyek a leggyorsabban és a legeredményesebben tudnak szaporodni, és ezek bizonyos vírusok esetében a megbetegítőképesség növekedésével is jár” – szögezi le, hozzátéve, hogy a vadnyulak közül az él túl, amelyik leggyorsabban tud futni, a vírusok közül pedig az, amelyik a leggyorsabban tud szaporodni.

Mi a véleménye az AstraZeneca oltás körüli cécóról?

„Szakmailag nem tartom indokoltnak, hiszen a vakcinázás esetleges kockázata töredéke a fertőzés kockázatának” – mondja el a véleményét annak kapcsán, hogy az AstraZeneca oltást több országban is felfüggesztették. „Több, mint 17 millió embert oltottak be AstraZenecával, közülük mindössze 15 trombózisos és 22 embóliás esetet figyeltek meg az immunizálást követő két hónapban” – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy ha Európa népességéből 17 millió embert véletlenszerűen kiválogatunk, akkor köztük nagyjából ugyanilyen arányban lett volna trombózisos és embóliás eset. A virológus leszögezi:

Március 16-án Emer Cooke, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezetője egyébként már bejelentette, hogy nincs arra utaló jel, hogy az AstraZeneca vakcinája okoz vérrögöket egyes beoltottak szervezetében. Az oltás kapcsán a hivatalos tájékoztatás csütörtök délután várható.

Annak kapcsán, hogy a járványtanhoz nem értők gyakran kommentálnak a különböző internetes felületeken arról, hogy mi szükség van a szigorításokra, hiszen azzal együtt is nagyon magas az esetszám és a halottak száma, Rusvai azt mondja, jóval magasabb lenne, ha nem lennének korlátozások. Amikor arról kérdezzük, hogy nagyságrendileg mennyi lett volna korlátozások nélkül az esetszám és a halottak száma, azt mondja, erre sajnos nincs szakszerű becslés, ehhez ugyanis olyan országok statisztikáit kellene ismerni, ahol semmi korlátozó intézkedést nem vezettek volna be a járvány alatt, de mivel – mint fogalmaz –

így nincs párhuzamos értékelési lehetőségünk sem, ezért nem tudjuk ezt megbecsülni. A vírus reprodukciós rátájára is csak utólag tudunk következtetni.