Fake science-nek, áltudományosnak nevezte a Drogkutató Intézetet a Legalizálj Egyesület, amiért az szakmai érveket hozott fel állásfoglalásában a kannabisz gyógyászati célú felhasználása ellen. A Magyar Liberális Párt ügyvivője által elnökölt civil szervezet szerint az Intézet kormányzati pénzeken egy „bukott eszmerendszert” képvisel. A Drogkutató az ideologizálás helyett szakmai vitára hívta ki az egyesület képviselőjét.
„Tájékozódj és ne dőlj be a Drogkutató Intézet félrevezető tájékoztatásának!” – olvasható a teljes körű kannabisz-legalizációért küzdő Legalizálj Egyesület keddi Facebook-posztjában, amely szemére veti a tavaly létrejött kutatási intézménynek, hogy állásfoglalásukban azt állították, „a kannabisz közelmúltbeli WHO és ENSZ által támogatott átsorolása hiba volt”. Mint írják, „a kannabisz (...) egy gyógynövény, amihez alapvető emberi jogunkat biztosítani kellene, nem pedig elvenni”.
Az érvelés azonban nem áll meg ennél a pontnál: a poszt szerzője szerint „a Drogkutató Intézet által kormányunk fölöslegesen költi pénzünket egy olyan eszmerendszer fenntartására, ami már rég megbukott”. „(...) A diszkriminációra, a rasszizmusra, a megfélemlítésre épített drogüldözés megbukott, azok pedig, akik az imént felsorolt eszméket építik, bukni fognak szintén” – folytatja az írás, utalva arra, hogy a kormány által „megálmodott drogmentes Magyarországért küzdő Drogmentes Világért Alapítvány hazugságai megbuktak, most a hazugságokat egy további intézményen keresztül folytatják...”.
A Legalizálj Egyesület posztja egy névlistát is tartalmaz, a Drogkutató Intézet kilenc kutatóját nevezik meg, majd hozzáfűzik: „Akit esetleg érdekel, hogy a magyar betegek miért nem gyógyulhatnak még mindig kannabisszal, azok nyugodtan tegyék fel kérdésüket a fentebb felsorolt 'szakemberek' valamelyikének”. A FB-ra feltett írás megállapítja azt is, hogy „...a lentebb felsorolt személyek nem azért vannak itt, hogy kezüket nyújtsák a rászorulók felé és segítsenek rajtuk, hanem hogy nyakkendővel a nyakukban, kezüket tisztán tartva, irodákba zárva busás fizetés ellenében ártatlanokat kriminalizáljanak”.
Vádak és válaszok
A Magyar Liberális Párt ügyvivője, Sermer Ádám által elnökölt civil szervezetnek írt válaszában a Drogkutató Intézet sérelmezi a „sötét időket idéző szakemberlistázást”, de legfőképpen azt, hogy a Legalizálj Egyesület szakmai érvek helyett „propagandaszerű lejáratással” és „ideológia-vezérelt kommunikációval” élt. Mint írják, intézetük „a tudományos tények és közérthető ismeretterjesztés talaján áll”, kifogásolt szakmai álláspontjukban pedig „modern kutatási eredményeket” tettek közzé a kannabisz gyógyászati és utcai használatával kapcsolatban.
Az Intézet a vádaskodások helyett a szakmai párbeszéd jegyében szakmai vitára hívta ki az Egyesület képviselőjét, valamint jelezte, hogy hamarosan egy átfogó tanulmányt fognak megjelentetni folyóiratukban, az Interdiszciplináris Drogszemlében; ebben a „kannabinoid rendszert”, illetve a „marihuána pozitív és negatív hatásait” vizsgáló kortárs szakirodalmat fogják összegezni. Mint írják, a szakirodalom alapján kijelenthető, hogy „a kannabinoid rendszer alapvetően a marihuána kiküszöbölésével válhat - és részben már vált is - a gyógyászat új eszközévé”.
A vita előzményei
A kannabisz orvosi célú felhasználásáról szóló vita Magyarországon azt követően lángolt fel újra, hogy az erről szóló uniós állásponttól eltérő ENSZ-beli szavazása miatt az Európai Bizottság két hete kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magyar kormány ugyanis tavaly decemberben az ENSZ kábítószerügyi bizottságában a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt.
A szakbizottság azon ülésén a világszervezet tagállamai az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a kannabisz gyógyászati alkalmazásáról szóló ajánlásáról szavaztak. Az ajánlás azt irányozza elő, hogy az ENSZ a nemzetközi kábítószer-egyezményben szereplő drogkategóriák közül a „különösen veszélyes” drogokat felsoroló IV. kategóriából emelje ki a kannabiszt, és tartsa meg az I. jegyzékben szabályozott, úgynevezett „gyógyászati alkalmazással rendelkező” kábítószerek között. A magyar kormány képviselője ez ellen voksolt. (A szakbizottság egyébként a tagállamok többségi szavazatával elfogadta az ajánlást.)
A WHO ajánlása arra hivatkozik, hogy a kannabisz használatát ellenőrző nemzetközi szabályozásnak „reflektálnia kell a jelenlegi tudományos és orvosi ismeretekre”. Márpedig az ominózus könnyűdrog alkalmazásáról szakmai berkekben is folyamatos vita van.
A Dr. Haller József MTA-doktor, neurobiológus professzor által vezetett Drogkutató Intézet a jogvita kapcsán egy hete szakmai állásfoglalást tett közzé, amely többek között a következőket tartalmazta:
– Magyarországon és Európában is a marihuána a leggyakrabban használt illegális pszichoaktív szer, az addiktológiai kezelések fő oka ez a drog.
– A 18-64 éves népességben azoknak, akik az életük során fogyasztottak már marihuánát vagy hasist, 52,6%-a fogyasztott más tiltott drogot is.
– A kannabiszhoz rendszeres fogyasztás esetén hozzá lehet szokni, függőséget okozhat.
– Ha a marihuánát más droggal párhuzamosan fogyasztják, az megnyitja az utat egy másik szer rendszeres használata előtt, illetve a másik szertől való függővé válás előtt („kapudrog-elmélet”).
– A marihuána használata veszélyezteti a középiskolásokat: a szert használó fiatalok körében magasabb arányú az alkoholfogyasztás, a fiatalkori bűnözés, a középiskolából való lemorzsolódás és a depresszió kialakulása.
– A marihuánának vannak egyes kedvező orvosi hatásai (pl. fájdalomenyhítés, étvágynövelés, kemoterápia során a hányinger csökkentése, izomgörcsök enyhítése, szklerózis multiplex kezelése), ugyanakkor a bizonyítottan kedvezőtlen mellékhatásai hangsúlyosabbak: gyengeség, emésztőszervi problémák, hallucináció, paranoia, figyelemzavar, szorongás (amely depresszióhoz, pszichotikus állapot kialakulásához is vezethet).
– Az orvosi marihuána használatának nagy veszélye a szerrel történő visszaélés és a drogfüggőség kialakulása.
A Drogkutató Intézet állásfoglalása felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a kannabisz orvosi felhasználásra történő engedélyezése nem jelenti azt, hogy a szer rendszeres, mindennapos fogyasztása ne járna veszélyekkel. A szakmai állásfoglalás azzal a megállapítással zárult, hogy az ajánlást az ENSZ-ben megszavazó országok minden bizonnyal a marihuána orvosi felhasználhatósága melletti érveket érezték erősebbnek, ugyanakkor az ezt elutasító államok – a tavalyi szavazás estében Magyarország – sem tévedtek, ugyanis az ő érveiknek szintén van tudományos alapjuk.
Nyitókép: A Legalizálj Egyesületnek a Drogkutató Intézettel kapcsolatos március 2-i Facebook-posztjához csatolt képmontázsa
fotó: MTI, www.unodc.org
A NAÜ zaporizzsjai szakértői csoportja engedélyt kért a sérült épület helyszíni megvizsgálására, az ügynökség főigazgatója pedig komoly aggodalmának adott hangot.
Félő, hogy túl lassan ismerték fel a halálos járvány terjedését, ami még inkább kockáztatja, hogy a határokon túlra is átterjedt a vírus.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azzal vádolta Oroszországot, hogy „barbár rakétatámadásaival” akarja kompenzálni elmaradó katonai sikereit a harctéren.
A mostani válság láncreakciót indíthat el, amely a gazdáktól egészen az európai családok bevásárlásáig mindenkit érinthet.
Azonosították a ritka variánst.
A budapesti csúcs az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a globális korrupcióellenes szervezet elnöke és az ENSZ szakosított szervének képviselőinek részvételével zajlik a Néprajzi Múzeumban.
A legnagyobb összeggel a műtrágyakirály Bige László és családja támogatta a jelenlegi kormánypártot, de olyan nevekre is fény derült, mint Romsics Ignác vagy Mellár Tamás.
Június 1-jével távozott a szervezet éléről.
