***
Száz évvel Trianon után mi ma a legégetőbb magyar sorskérdés a határon túliak számára?
A szülőföldön élés, boldogulás, gyarapodás biztosítása közösségeinknek. Ezt azért is emelem ki, mert a Kárpát-medencei magyarság nagy része mára már európai polgár is, és bíztunk benne, hogy ezzel az identitás megőrzésének kiteljesítése is megoldódik, azonban mindenütt vannak még megoldandó problémák kisebbségi közösségeink életében.
2021-ben a magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartása szempontjából ön hogyan rangsorolná a szomszédos államokat?
Előbb európai polgárokat említettem, mégis egy unión kívüli országot, Szerbiát és a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségi közösségeket kell első helyen említenem.
A szomszédos országok közül ők az egyetlenek, akik az ott élő nemzetiségeket államalkotó tényezőként ismerik el alkotmányukban,
továbbá a Nemzeti Tanácsok működésével, illetve azzal, hogy oktatási, kulturális, média és finanszírozási kérdésekben önállóan döntenek, ezen kisebbségek egy kiteljesedett kulturális autonómia részesei. Bár számszerűen jóval kisebb magyar közösség él Horvátországban és Szlovéniában, de mindkét helyen a kialakult jó együttműködés következtében a közösségeink gyarapodtak. A rangsorban a következő az erdélyi, ezen belül is a székelyföldi magyarság. Sokat jelent, hogy a székelyföldi megyéknek magyar elnökeik, a jelentős városoknak magyar polgármestereik vannak.
Ugyanakkor számtalan esetben visszhangoznak bukaresti uszító kijelentések, s igazán nem tesznek jót a kapcsolatoknak az olyan ügyek sem, mint a restitúció kérdése, a MOGYE-, az Úz-völgyi temető- vagy a Beke-Szőcs-ügy – hogy csak néhány példát mondjak. A felvidéki magyarság a kollektív bűnösséget deklaráló Benes-dekrétumok és a kettős állampolgárság tiltásának szorításában rendezi most éppen a sorait. A kárpátaljai magyarság helyzete pedig érdekes módon pontosan azóta romlott, amióta 2017 szeptemberében Ukrajna az EU társult országa lett, s elvben ugyanazokat a nemzeti kisebbségi jogokat kellene biztosítania, mint a többi tagállamnak. Az oktatási és a nyelvtörvény módosítása ellehetetleníti a közösségeket.
A többségi államok viszonya kisebbségeikhez mélyen politikai ügy, de sokszor az is, ahogy a magyarok állnak saját sorskérdéseikhez. Andrásfalvy Bertalan lapunknak azt mondta, hogy száz évvel ezelőtt Magyarország szétesésének súlyos belső okai, magyar felelőssége is volt, „ha összetartottunk volna, akkor ez nem történt volna meg”. Ön hogyan értelmezi Trianont?
A trianoni békediktátum a világ legigazságtalanabb döntésével büntette Magyarországot.