Tizenöt olyan újság is van, amely 2016-ban nem foglalt állást egyik jelölt mellett sem, idén viszont Biden mellett tette le a garast. Ezzel szemben csupán egyetlen olyan lapról, az Arkansas Democratic-Gazette-ről számol be a The Hill, amely hasonló módon Trump mellett állt ki. A Florida Times-Union, amely 2016-ban Trumpot támogatta, idén szerksztőségi leépítésekre hivatkozva nem foglalt állást egyik jelölt mellett sem.
Biden előnye az amerikai lapok szerkesztőségeinek körében hasonló ahhoz, mint amit Hillary Clinton élvezett 2016-ban, amikor a demokrata jelölt 243 laptól nyert támogatást, miközben mindössze 20-an támogatták Trumpot. A 100 legnagyobb példányszámban megjelenő újság körében Clinton 57 támogató állásfoglalást kapott, míg Trump csupán kettőt – idézi fel a The Hill a négy évvel ezelőtti helyzetet.
Az, hogy mindezek ellenére Trump nyert, arra enged következtetni, hogy az újságok szerkesztőségei már nem rendelkeznek a nyilvánosságra gyakorolt korábbi befolyásukkal.
Néhány politológus szerint azonban egyes újságok bizonyíthatóan képesek szavazatokat mozgósítani, különösen akkor, ha a szerkesztőségi állásfoglalások szakítanak a lap megszokott irányvonalával. Ilyen volt például amikor a The Dallas Morning News és az Arizona Republic, két hagyományosan konzervatív szerkesztőség Clintont támogatta 2016-ban.
„A kutatások kimutatták, hogy az újságok állásfoglalása akkor tud igazán hatásos lenni, ha az váratlan helyről érkezik” – mondta Jennifer Hoewe, a Purdue Egyetem kommunikáció professzora a The Hillnek. „Az idei év abban az értelemben érdekes, hogy a szavazók többsége már jó ideje elhatározta kire fog szavazni. Az újságok állásfoglalásai hagyományosan akkor érdekesek igazán, ha a jelölt kevésbé ismert, így hatásuk akkor erősödhet fel, ha az állásfoglalás váratlanul érkezik.”