Trump az előnyösebb Magyarországnak – a republikánusok itteni képviselője szerint

Alex Hemingway a Republicans Overseas Hungary elnöke. A Republicans Overseas (RO) egy 2013-ban alapított politikai szervezet, a Republikánus Párt hivatalos nemzetközi képviselete. A külföldön élő amerikai állampolgárok képviseletét látja el kétirányú módon: egyrészt a külföldön élő republikánus szavazókat látja el friss politikai tájékoztatással, másrészt ezen amerikai állampolgárok politikai visszajelzéseit juttatja el az amerikai politikai vezetőkhöz, elnökjelöltekhez.

Most Hemingwayt kérdeztük az amerikai elnökválasztás republikánus nézőpontjairól.

A Demokrata Párt magyarországi képviselőjével készült interjúnkat itt olvashatják.

***

Ki fogja megnyerni az elnökválasztást és miért?

Azt gondolom, hogy Donald Trump fogja megnyerni. Pontosan tisztában vagyok azzal, mit mutatnak a friss felmérések, de 2016-ban is voltak tekintélyes közvélemény-kutatások, okos elemzők, akik egy dolgot mondtak, és éppen az ellenkezője történt meg. Én elhittem nekik, amit mondtak, mégis mellényúltak. A bölcs dolog most tehát az, ha kivárjuk a végét.

Joe Biden vezeti a felméréseket, de az elektori rendszerben államok elektori voksait kell besöpörni. Mit vár az olyan „csatatér”-államokban, mint Pennsylvania vagy Florida?

Azt hiszem, Trump elviszi Floridát. De ez annyira szubjektív, hogy nagyon nehéz konkrétumokat mondani. Amiben 100 százalékos biztonsággal ki tudok jelenteni, az az, hogy Kalifornia és New York államokban biztos, hogy demokrata győzelem lesz. A többit majd meglátjuk.

Joe Biden az ellenfél tehát. Tapasztalt politikus, volt alelnök, egy washingtoni insider.

Tudja, régi konzervatív vagyok, már Trump előtt is az voltam – és ami azt illeti,

csak az utóbbi időben fedezte fel magának a republikanizmust. A Biden-jelenséggel konzervatívként az a bajom, hogy Biden 78 éves: amikor Ronald Reagan annyi idős volt, mint most ő, akkor fejezte be éppen a második elnöki ciklusát. Amikor Reagan 74 évesen megkezdte a második ciklust, ellenfelei azt mondták, hogy már túl öreg. Most ugyanaz a politikai tábor azt állítja, hogy Biden az ereje teljében van, olyan életerős, mint egy negyvenes – nos, én ezt nem hiszem el.

Alex Hemingway, a Republicans Overseas Hungary elnöke

A nyilvános vitákban elég jól megállta a helyét.

Másfél óráig igen, de igazi újságírói kérdéseket nem kap. Az elmúlt évtizedekben nem volt még egy olyan elnökjelölt, aki ennyire kevés interjút adott volna, aki ennyire kevés kampányrendezvényen mutatta volna meg magát. Annyiszor jelent meg a nyilvánosság előtt, mint egy párton belüli elnökjelöltségi versenybe beszálló tucatpolitikus.

megismerhetővé kell tennie magát. A választóknak joguk van megismerni őt, hogy ez alapján tudjanak dönteni, kire adják a voksukat.

Biden vélhetően nem akar kockáztatni, nem akar hibázni a kampány végén, inkább láthatatlan marad.

Pontosan. A kampánystábjának irányítói nem akarják, hogy valamit elrontson. Ez az igazság. Bárki bármit is mondjon Trumpról, egy dolog nem vitatható: mindent tudunk a jó és a rossz oldaláról is. Ő egy nyitott könyv, ismerjük őt, nincsenek nagy titkok. Gyűlölik vagy szeretik őt, rá szavaznak vagy nem szavaznak rá, egy dolgot nem mondhatnak a választók: hogy nem ismerik őt. Bidenről ez nem mondható el.

Joe Biden, a Demokrata Párt elnökjelöltje beszél egy kampányrendezvényen Phoenix-ben 2020. október 8-án – A háttérben alelnökjelöltje, Kamala Harris

Ugyanakkor két szempont miatt talán mégis az mondható, hogy a Demokrata Párt megtalálta a megfelelő jelöltet: Biden olyan figura a baloldalon, akit a szocialisták és a liberálisok is el tudnak fogadni, tehát egységet teremt. Ráadásul azzal, hogy egy nőt, ráadásul egy nem fehér nőt – Kamala Harrist – vett maga mellé alelnök-jelöltnek, besöpörhetik az etnikai kisebbségek és a nők voksait is.

Ebben nem vagyok biztos. Ismerem Kamala Harris munkásságát, mindketten kaliforniaiak vagyunk. Az lehetséges, hogy a fiatalabb generációkat akarták vele megszólítani, hiszen a 78 éves Biden mellett egy bármilyen korú alelnök fiatalnak tűnhet. De hogy más társadalmi csoportokat tud-e mozgósítani, azt nem hiszem. Két hete kijött egy új felmérés a Pew Research-nél, ami azt mutatja, hogy a Trump iránti választói lelkesedés sokkal nagyobb, mint amelyet a Biden–Harris duó ki tud váltani.

Amikor a demokraták egy balközép irányultságú, negyvenes férfit választanak elnökjelöltnek – mint ahogy tették Bill Clinton vagy Barack Obama esetében –, akkor nagy esélyekkel indulnak. Hogy miért választanak néha ilyen karaktereket, mint Joe Biden, azt egyszerűen nem értem. Volt alkalmas emberük pedig, például Tulsi Gabbard, aki a hadseregben szolgált, és aki egy nagyon intelligens hölgy, nagy dolgokat ért el eddig. Szerintem jobban jártak volna a demokraták, ha őt választják.  

Milyen módon változtatná meg Joe Biden Amerikát?

Azt gondolom, hogy Bidennek két nagy problémája van. Az egyik az, hogy gazdasági recesszió van, világjárvány pusztít. A másik pedig az, hogy az elnökjelölt liberális politikákat akar a gyakorlatba átültetni. A liberális politikák egyik fundamentuma az adóemelés: beszedik a pénzt, és az állam eldönti, hova akar osztani belőle. Ebből az következik, hogy az embereknél kevesebb pénz marad, az állami kiadások pedig nőnek. Az állami deficit azonban már most is rendkívül nagy, és erre jön a recesszió meg a járványhelyzet kezelése – a kettő kombinációja egyenes út a gazdasági mélyrepüléshez.

Amíg a járványveszély el nem hárul, nem szabadna megengedni, hogy a gazdaság lassuljon, különösen akkor, ha eközben a munkanélküliség is vészesen nő. Ilyen helyzetben egyébként csökkenteni sem szabadna az adókat, mert a válságban a gazdasági viszonyok stabilizálására kell törekedni.

Egy 2.0-ás Obama-elnökség lenne Bidené, vagy van saját víziója arról, milyen Amerikát akar?

Obamának egészen világos elképzelése volt arról, hogy mit akar csinálni. De aztán egy egészségbiztosítási elnök lett belőle – egyébként Hillary Clinton miatt, mert Clintonnak volt egy kidolgozott egészségügyi programja, amelyet a Demokrata Párt magáévá tett, Obamát pedig kötötte ez.

A Zöld New Deal-t is átvette, pedig az egy szörnyű koncepció; ha megvalósítják, azonnal kinyírják vele az amerikai gazdaságot.

Mely politikai ügyekben bizonyult Trump sikeresnek, és melyekben nem?

Szerintem a gazdaság terén Trump átütően jó teljesítményt nyújtott. Az elmúlt években 3 százalékkal nőtt a GDP, és ezt nem az adócsökkentés által érte el – bár azt is véghez vitte –, hanem az ipari, kereskedelmi túlszabályozás lebontásával, illetve az olcsó kínai termékek beáramlásának megakadályozásával. E két tényező miatt állhatott elő az a helyzet, hogy az amerikaiak megint többet költhettek, többet fektethettek be, mint az előző időszakban. És ott van a NAFTA-egyezmény újratárgyalása – a régi kereskedelmi megállapodás egy „állásgyilkos” volt. A klasszikus kérdés, ugye, hogy vajon jobban élünk-e most, mint négy évvel ezelőtt? Egy új felmérés szerint

Nagyon jó eredmény ez, ha beleszámoljuk, hogy fél éve járványhelyzet van. Ez azt jelenti, hogy a járvány előtti három évben a gazdaság dübörgött. A második nagy durranás az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrehozott békeegyezmény volt – ez egy történelmi jelentőségű esemény. Hazájában Trump ezért zéró elismerést kapott, pedig mindkét békét kötő állam jelezte, hogy ez Trumpék érdeme. Ez a megállapodás alapjaiban változtatja meg a világot: az egész közel-keleti régióra hatással van, elszigeteli Iránt, elejét veszi egy újabb helyi háborúnak, és ezzel amerikai katonák életét óvja meg, dollármilliárdokat takarít meg a költségvetésnek.

Ha vannak megkérdőjelezhetetlen eredmények, megfelelően kommunikálja ezeket?

Nem, sajnos, nagyon rosszul kommunikálja. Ennek pedig az lehet az oka, hogy

Bölcs magatartás, ha az ember alapjáratban nem gondolja azt, hogy mindig ő a legokosabb ember a teremben. A kormányzati eredmények magukért beszélnek, de valahogy a kommunikáció elcsúszik, sokszor más, lényegtelen ügyekről szól.

Ön szerint tehát négy év alatt Trump megvalósította választási ígéreteinek nagy részét?

Volt vagy húsz ígérete, és a tíz legfontosabbat teljesítette. Ha a lényeget nézzük, akkor nagyon sok mindent elért ebben a ciklusban. Amikor a stílusról beszélünk, akkor van a baj.

Sikerült az elnöknek felkavarnia az állóvizet Washingtonban, megtörnie a politikai elitet, ahogy ígérte?

Ha valaki nyakig benne áll az állóvízben, hogyan tudhatná jól felkavarni? Ez lehetetlen. Barack Obama is ezt ígérte, George Bush is, Bill Clinton is. De előttük az idősebb Bush, Reagan és Carter is erről beszélt. És nem hazudtak, ők valóban ezt akarták elérni, de a politika olyan, mint egy vonat: egy ember nem tudja megállítani a szerelvényt.

Donald Trump republikánus amerikai elnök kampányeseményen az Észak-Karolina állambeli Gastonia repülőterén október 21-én

Mi lesz a döntő ezen a választáson, mi alapján fognak a tömegek voksolni: politikai programok, egyes ügyekben elfoglalt álláspontok, vagy érzelmek, ideológiai képzetek, esetleg a propaganda befolyása alapján?

Trump eredményei a saját szavazóbázisára nagy hatással vannak, ők az eredményeket ismerik és méltányolják is.

Túloznak, nem tényszerű állításokkal operálnak. A BLM mozgalom például azt állítja, hogy a feketéket rendszeresen inzultus éri. Az amerikai társadalom 10 százaléka afroamerikai származású; képtelen állítás, hogy minden tizedik amerikait rendszeresen inzultálnak hazájában. A média sikeresen úgy tálalja ezeket az ügyeket, mintha ezek rendszeres, rendszerszintű jelenségek lennének. Az amerikai média a nézettségi versenyből adódó kényszerei, a tényekhez való alternatív viszonya miatt az egyik legdestruktívabb erő ma Amerikában. Nagyon feszült a közélet Amerikában.

Nagy a tét, ezt érzik a szereplők?

Igen. Nagyon feszült a közélet. Nézem az amerikai tévéket, ezek a csatornák nagyon élesen megmondják a nézőknek, mit is gondoljanak a világról.

Feszült a társadalom is, ezt jelzik az utcai erőszak ismétlődő jelenségei is. Az újra kampánytémává emelt faji kérdésnek, vagy a konteóknak – mint egyik részről a „mély állam”, másik részről a „QAnon” ügye – mennyiben lehet befolyásuk, lélektani hatásuk a választói magatartásra?

A QAnon-vádakat normális ember nem veszi komolyan. A BLM és az Antifa mozgalmat mobilizálják, finanszírozzák, és ezek veszélyes jelenségek, mert ott vannak az utcán, bűncselekményeket követnek el. Ezek a csoportok a rendőrséget gyengítik, miközben a rendőrség a törvények betartatója. A törvényeket politikusok hozzák, őket pedig a választók küldik be a törvényhozásba – a törvények azért vannak, hogy védelmet adjanak nekünk, az állampolgároknak. Ha nem jók a törvények, akkor olyan politikusokat kell beszavazni a törvényhozásba, akik ezeket hajlandóak megváltoztatni a választók felhatalmazása alapján. Az viszont nem történhet meg, hogy anarchisták erőszakot alkalmaznak, hogy elérjék, amit akarnak.

mint a polgárjogi mozgalomé voltak. Tüntetni lehet, mert az az egyet nem értés normális, bevett formája; megtámadni rendőröket, felgyújtani a szolgálati autóikat azonban nem járja, az nem tüntetés, az valami más. Ők azt állítják, hogy az Egyesült Államok rendőrállam, de mindenki tudja, hogy nem az – ez a vád nevetséges.

Ezeknek a mozgalmaknak, illetve utcai akcióiknak lehet hatásuk a választásra?

Igen, lehet. De ellenkező módon: a republikánus szavazókat fogja mobilizálni. A normális szavazók nem akarják, hogy a probléma megoldása az legyen, hogy aktivisták megtámadjanak az utcán rendőröket.

Magyarország, a magyar kormány számára melyik elnökjelölt győzelme lenne előnyösebb?

Trump győzelme, ez nem kérdés. Magyarország egy kis állam, így a Demokrata Párt könnyű célpontjává vált az elmúlt időszakban. Amikor demokratapárti vezetők róla beszélnek, akkor a liberális nyelvezetet használják:

Ha valaki itt él ebben az országban, tudja, hogy ez valótlanság. Lehet nem szeretni a jelenlegi magyar kormányt, és tenni is ellene: el kell menni választani, és ki kell szavazni a hatalomból. Orbán Viktor négy év kormányzás után anno vesztett, és távozott is a hatalomból. Később választások útján tért vissza – ez a demokrácia. A republikánusok nem úgy bánnak a magyar kormánnyal, mint a demokraták, ők megpróbálják úgy nézni a magyar vezetést, amilyen a valóságban.

A Republicans Overseas Hungary szervezetnek milyen feladatai vannak az amerikai elnökválasztás során? Mozgósítási szerepük van a Magyarországon élő amerikai republikánus szavazók között?

Igen. A Magyarországon élő, amerikai republikánus szavazók bázisa vagyunk, a szervezet a Republikánus Párt globális szárnya. Feladatunk, hogy az itt élő republikánusokat voksolásra buzdítsuk. Vannak rendezvényeink, építjük a közösséget – most persze a találkozóink a járványhelyzet miatt elmaradtak. Ebben a kampányban netes platformokon, a közösségi médián keresztül, esetleg telefonon tartjuk a kapcsolatot mindenkivel, ott közvetítjük az üzeneteinket.

voksolnak önszántukból is. Az amerikai politikai rendszerrel kapcsolatban egyébként van egy érdekes ellentmondás – és ezt most kaliforniaiként mondom –: Kaliforniában van a legnagyobb republikánus szövetségi állambeli pártszervezet, mégsem tudunk hozzájárulni a republikánusok választási győzelméhez, mivel ebben az államban a demokratáknak egy kicsivel mindig nagyobb támogatottságuk van, így az összes kaliforniai elektori voksot besöprik. Ilyen az élet, ilyen az elektori rendszer.

fotó: Földházi Árpád, MTI