A szivar formájú sziklás kőzettöredék 2017-ben haladt át nagy sebességgel a Naprendszeren. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven „elsőként érkező távoli üzenetnek” nevezték el az égitestet. Jellegzetességeinek egyike, hogy nem rendelkezik por- és gázburokkal, melyet az üstökösök bocsátanak ki felmelegedés közben. A szakértők szerint az objektumot a vízgőz és más gázok elvesztése gyorsította fel, ami megfigyelhető az üstökösöknél, de az aszteroidáknál nem. A tudósok ezért arra jutottak, hogy az Oumuamua „álruhába bújt üstökös” – olvasható a The Guardian online kiadásában.
„A legtöbb bolygószerű test számos szikladarabból áll, melyek a gravitáció hatására olvadnak össze. Úgy lehet őket elképzelni, mint űrben lebegő homokvárakat” – mondta Jun Csang, a franciaországi Cote d'Azur Obszervatórium tanulmányának társszerzője. Ezekre az égitestekre sokféle erő hat, amint elhaladnak csillaguk mellett. Egy bolygó vagy kisebb test és egy csillag között az ár-apályhatást a csillag gravitációs ereje és az elhaladó test saját gravitációja közötti huzavona jellemzi Csang szerint. Ha az égitest túl közel halad el a csillag mellett, átlépve egy bizonyos határt, akkor megnyúlhat és széttöredezhet.