MKP-elnök: kijózanító az eredmény, teljes összefogás kell

2020. március 01. 13:06

A mostani összefogás nem volt elégséges, teljes egységet kell teremteni – jelentette ki Menyhárt József.

2020. március 01. 13:06

A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös felvidéki magyar lista legerősebb szereplőjének, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke fogalmazott így vasárnap, reagálva a szlovák parlamenti választás eredményére, melynek során egyik felvidéki magyar párt sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba.

„Az eredmény mindenképpen kijózanító, megmutatkozott, hogy jó út volt egységben gondolkozni, de a teljes egységre fog kelleni törekedni” – jelentette ki Menyhárt. Hozzátette: a munka folytatódni fog, de egyértelmű, hogy a mostani összefogás nem elégséges, keresni kell a kapcsolatot a Most-Híd párttal is, mert mindenkire szükség van. Rámutatott: a felvidéki magyarságnak most sem ideje, sem energiája nincs arra, hogy a teljes egység megteremtése helyett kísérletezésekbe fogjon.

A politikus kiemelte: annak ellenére, hogy nem jutottak be a parlamentbe, annak örülni lehet, hogy az MKÖ keretében több voksot sikerült szerezniük, mint négy éve és annak is, hogy az MKP jelöltjei jól szerepeltek a listán. Menyhárt rámutatott: hamarosan összehívják a párt vezető szerveit és tisztújító kongresszust is tartanak.

Bugár Béla, a választáson gyengén szereplő Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnöke, aki az eredményekre reagálva lemondott posztjáról, már a választás éjszakáján telefonon megkereste az MKP-t. Egy Bugár távozása kapcsán feltett kérdésre Menyhárt azt mondta: ha a Most-Híd is komolyan gondolja az együttműködést, Bugár távozása ellenére lesz ember aki ezt folytatni fogja.

Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listavezetője az MTI-nek azt mondta: az eredmény nem siker, kudarc, s egyértelműen megmutatkozott, hogy országos megmérettetésen egy magyar listának kellene indulnia. Leszögezte: az etnikai politizálásnak folytatódnia kell, ugyanakkor nyitni kell, le kell ülni az asztalhoz mindenkivel, teret kell adni azoknak is, akik valamilyen oknál fogva eddig nem voltak ott. Kérdésre elmondta: háttérbe kell vonulniuk azoknak, akik gátolták a teljes összefogást.

A Magyar Közösségi Összefogás a voksok 4,1 százalékát szerezte meg. Bár az MKÖ eredménye jobb és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, a bejutásra - részben a viszonylag magas választási részvétel miatt – nem volt elég.

A Bugár Béla vezette párt, a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Ők a voksok 2,05 százalékát kapták, ami kevesebb mint egyharmada négy évvel korábbi eredményüknek.

Az új szlovák parlamentbe a szombaton tartott választáson hat párt jutott be. Az első helyen a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) végzett 25 százalékos eredménnyel, megelőzve a távozó kormány legerősebb pártját a Robert Fico vezette, Irány–Szociáldemokráciát (Smer-SD), amely a szavazatok 18,29 százalékát szerezte meg.

(MTI)

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2020. március 02. 04:32
"S ezzel függ össze szerinte a magyar vereség harmadik oka, miszerint a magyarság elit hiányában politikai szempontból kimerült. Mint megállapítja, a magyar fiatalok alapvető kérdésekben hasonlóan gondolkodnak, mint a szlovák vagy a cseh ifjúság, akik számára természetes vonzerővel bír a főváros. De a kisebbségnek másként kell gondolkodnia, mint a többségnek. Ez indokolja, ha például egy magyar egyetem nem a fővárosban jön létre, ahol a kisebbség számára bonyolultabbak a feltételek. Ám ha egy egyetem a peremvidéken jön létre, képesnek kell lennie valamiben jobbnak lenni, valami többletet kínálni. Ez lehet küldetéstudat, melyet éltetni kell és áldozatot kell hozni érte, csakhogy mindez lehetetlen különleges minőség nélkül. S ezt a különleges minőséget nem sikerült nyújtani. Ha az egyetem Pozsonyban jött volna létre, támaszkodhatott volna arra, hogy a fekvésével is vonzani fogja a magyar diákokat. Mivel Komáromban jött létre, kicsi, de elit intézménnyé kellett volna válnia, mely Magyarországról is vonzza a diákokat, nemcsak Dél-Szlovákiából. Csak így válhatott volna a jövő elitjének szellemi központjává. Mivel nem így alakult, a legrosszabb történt: a legrátermettebb felvidéki magyar fiatalok, akiknek számára fontos a nemzeti hovatartozás, elmentek Budapestre vagy más magyarországi városokba, illetve más országokba, egy részük szlovák iskolákat választott, mert azok jobbak voltak, mások pedig Komáromot, mert ott magyar nyelven folyik az oktatás. Ennek eredménye pedig katasztrofális volt a szlovákiai magyarság számára, ami nemcsak a politikai fejleményekben, hanem a vallási és a kulturális életben is megmutatkozik, olyan mélységekig, hogy kihat a szlovák politikára, kultúrára és a keresztény egyházra is. A cikkíró ezért részben a budapesti elitet, személy szerint Orbán Viktort is felelősnek tartja. Véleménye szerint egyrészt azért, mert olyan témákat nyitottak meg, melyek ártottak az itteni magyarságnak, különös tekintettel a kettős állampolgárság kérdésére. Másrészt mert a labdarúgás és a különböző helyi érdekek helyett nem a színvonalas egyetembe és a minőségi médiákba fektették a pénzt. Ugyanazt a hibát követték el, amire már Márai Sándor is felhívta a figyelmet az emlékirataiban, hogy Budapest nem hallgatott a felvidéki magyarságra, nem vette őket komolyan, ellenkezőleg, maga akarta eldönteni, mi az érdekük. Történt ez oly mértékben, hogy helyenként úgy tűnt, Budapest számára a szlovákiai magyarságnál fontosabbak az üzleti érdekek, mint a Slovnaft, vagy az OTP Bank. Ha valami igazán szomorú a szlovákiai magyarság történetében, akkor ez az, vélekedik Daniska. Ezzel szemben, mint mondja, nem kell siratni senkit. "A magyarok itt élnek velünk és fontosak a szlovák társadalom számára, ezért a választási eredmények ellenére úgy is kell hozzájuk viszonyulnunk" - szögezi le. Szerinte erre egyetlen elegáns megoldás létezik, nevezetesen, hogy tekintet nélkül a választások eredményére, meg kell hívni a kormányba egy magyar személyiséget, aki betöltené a magyar kisebbség érdekvédelmét ellátó miniszteri posztot. Nem valamely kvóták alapján kiválasztott, hanem valóban alkalmas magyar politikusnak kellene lennie abból a magyar pártból, mely a legtöbb szavazatot szerezte. Ha az új kormánykoalíció ezt meglépné, azzal két legyet ütne egy csapásra: elnyerné a magyar kisebbség bizalmát és lojalitását, valamint jó alapokat teremtene a Budapesttel való viszonyhoz. Ennyit a Postojban megjelent írásból, melynek tartalmával lehet egyetérteni és lehet vitatkozni, de mindenképpen érdemes rajta elgondolkozni, mind magyar, mind szlovák részről." https://felvidek.ma/2020/03/a-magyaroknak-miniszteri-erdekkepviselet-jarna-az-uj-szlovak-kormanyban/
zakar zoltán béla
2020. március 01. 13:51
Bugárt oda...Markóval........
Cserna János
2020. március 01. 13:41
Tovább kell dolgozni! Most is meglett volna a parlamenti képviselet, ha a Híd nem kavar bele. Nincsen helye megosztásnak. Reménytelenségnek sincs helye.
3M..
2020. március 01. 13:17
A Fidesz megosztó politikája révbe ért, a Felvidéken. Felkészül Erdély. Szebb Jövőt!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!