Halál Csenyétén: nem volt diszkrimináció a Mentőszolgálat szerint

„Visszautasítom, hogy diszkrimináltunk volna, soha nem foglalkozunk azzal, hogy milyen származású, melyik felekezethez, vallási, vagy egyéb többséghez, vagy kisebbséghez tartozik a beteg, egyetlen dolgot látunk magunk előtt, hogy minél hamarabb segítséget tudjunk nyújtani a bajbajutottnak” – szögezi le a Mandinernek Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a hétvégi csenyétei ügy kapcsán. Mint arról lapunk is beszámolt, a borsodi faluban a polgármester állítása szerint a mentősök a rendőrök nélkül nem mentek be a cigányok közé, a várakozás ideje alatt pedig meghalt a beteg. „Ami Csenyétén folyik, az mindennek a teteje, nem érkezett ki a mentő, meghalt egy ember.

– mondja Kiss István, Csenyéte polgármestere egy, a közösségi oldalon nyilvánosságra hozott videóban. 

Bárhol is történik baj az országban, a 104-et és a 112-őt tárcsázó bajbajutottak hívásait a központi tevékenységirányítók fogadják. Ők kérdezik ki, hol a helyszín, mi történt pontosan. Abban az esetben, ha valamilyen egészségügyi probléma is felmerül, a tevékenységirányítók élő vonalban kapcsolják az Országos Mentőszolgálat helyi mentésirányítását. Ez természetesen a csenyétei eset kapcsán is megtörtént, a diszpécserek a miskolci mentésirányítást kapcsolták – emeli ki Csató. A főigazgató elmondása szerint gyorsan a településhez ért a legközelebbi mentőegység. Azonban az eset bejelentésekor, az élőhangos telefonbeszélgetés során olyan fenyegetések hangzottak el, amiből azt lehetett feltételezni, hogy nem egy támogató, segítő környezet fogja várni a kiérkezőket, hanem bizony ki lehetnek téve akár fizikai atrocitásoknak is – hangsúlyozza a mentőszolgálat főigazgatója.

Ez volt az oka, hogy a helyszínre tartó mentőegységet Csató szerint nagyon helyesen – a többszöri telefonhívások során elhangzó fenyegetésre figyelmeztette a mentésirányító. A mentésirányító azt kérte az egységtől, ne közelítsék meg a helyszínt, amíg nem biztonságos. A főigazgató végighallgatta a borsodi településről érkező hívást, mint mondja, olyan verbális fenyegetés hangzott el, ami szerinte is megalapozta, hogy a mentőegység veszélyben érezhesse magát, bajtársai tehát helyesen jártak el, hogy megvárták a helyszínre érkező rendőröket. „Veszélyes helyszín esetén nem csak Magyarországon, máshol is az a legfontosabb, hogy az ellátóegység biztonsága szavatolt legyen.

– szögezi le Csató. Hozzátéve megemlíti, csak egészséges mentő tud életet menteni, a riasztott mentőegységnek később még máshol is segítséget kell tudni nyújtani, ha pedig testi, lelki sérelem éri őket, vagy esetleg a mentőautóban kár keletkezik, akkor nem fognak tudni segíteni.

Mint mondja, néhány évvel ezelőtt Krasznokvajdán – tizenöt kilométerre Csenyététől – éppen az itt élők érdekében létesítettek egy mentőállomást, tehát az az állítás, miszerint a helyiek nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, nem igaz. A krasznokvajdai mentőegység ráadásul ugyanolyan felszereltségű, mint bármelyik fővárosi mentőgépkocsi. „Sehol a világon nincs még egy ilyen mentőszolgálat, mint a magyar, hogy egy államilag finanszírozott szervezet fedje le a teljes országot, egységes protokollokkal, egységes kocsiparkkal” – mondja.

Évente 100-150 olyan eset fordul elő Magyarországon, ahol a mentődolgozókat komolyabb agresszió, támadás éri. "Bár az elmúlt időszakban némileg csökkent a mentősök elleni támadások száma, sajnos még vannak hasonló esetek, amik rávilágítanak arra, hogy ott kell legyen bennünk a piros lámpa, ha baj van, a saját testi épségünk és a mentés biztonsága is rendkívül fontos" – emelte ki lapunknak Csató. Vannak olyan esetek, amikor a mentők egy adott helyszínre kiérve fel vannak készülve egy esetleges támadásra. Nem ritka, hogy drog vagy alkohol befolyásoltsága alatt lévők vagy pszichiátriai betegek fordulnak a segítők ellen. „Tudjuk, hogy ez nem a személyünknek szól, hanem az adott kórállapot váltja ki, így fel vagyunk készülve erre” – mondja a főigazgató. Sajnos vannak olyan esetek is, amikor a mentők nem számítanak támadásra, amikor a legjobb szándékuk, legnagyobb szakmaiságuk ellenére is, akár gyászreakcióból pont a segítőket hibáztatják, rosszabb esetben támadják meg.

 A Csenyétén január 25-én történt halálesettel kapcsolatban a hétfői napon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének gyanúja miatt nyomozást rendelt el. 

Nem mellesleg tavaly is Csenyététől volt hangos a sajtó. Akkor egy mentőautót rongáltak meg helyiek, azt követően, hogy a mentők – bár időben a helyszínre érkeztek, és mindent megtettek a szakma szabályai szerint – de a beteget nem sikerült megmenteniük. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település korábban egy kudarcba fulladt cipőosztási akciót követően került a lapok érdeklődésének középpontjába. Mint arról a Mandiner is beszámolt, pankrációvá fajult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Magyar Iszlám Közösség közös segélyakciója Csenyétén. Magyarország legszegényebb településén a két szervezet étel- és ruhaosztást tartott. Az ételosztás még rendben is ment, azonban a ruhaosztás nem volt kellően megszervezve. Azért, hogy mindenki egyenlően részesedjen, csak kiöntötték a ruhákat az udvarra. Ekkor tört ki a verekedés.