Ezért keresztelte meg a pápa a „gonosz italát”

2019. augusztus 15. 14:38

Napjaink kedvenc italát a 16. század végén áldotta meg az egyházfő. De melyik italt, és miért?

2019. augusztus 15. 14:38

A kávébabot az arab pásztorok fedezték fel a világ számára a 9. század környékén, minthogy észrevették állataikra gyakorolt stimuláló hatását. Az akkori muszlim világban, amely magába foglalta az Ibériai-félszigetet is, gyorsan elterjedt a kávé, mint ital. 

Tekintve azonban, hogy a muszlimoktól érkezett, a keresztény világban sokáig a „gonosz italának” tekintették, mígnem a 16. század végén, az 1592-1605 közt uralkodó VIII. Kelemen pápa meg nem kóstolta – és meg nem áldotta a kávét, számos tanácsadója javaslatának ellenére. 

A legenda szerint a pápa azt mondta: „A gonosz ezen itala igen ízletes. Át kell vágnunk a gonoszt azzal, hogy megkeresztjük.”

Összesen 30 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Paskai
2019. augusztus 15. 16:11
"1992-1605 közt uralkodó VIII. Kelemen " 1992-ben a besúgó, jajj, akarom mondani szent Wojtylla uralkodott.
silenceCZ
2019. augusztus 15. 16:03
VIII. Kelemen pápa ezt nagyon jól tette... köszönet érte:-)
szodabár
2019. augusztus 15. 15:05
Az egyetlen hasznos dolog a muszlimoktól és a pápáktól is
annamanna
2019. augusztus 15. 14:56
Csodálkoznék, ha a 9. sz-ig kellett volna várni a kávébab felfedezéséig, a wiki szerint jóval hamarabb rátaláltak (legalábbis az egyik verzió szerint): "A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt[5] orvosságként használta[6] és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában.[7] 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. A kávéfogyasztás itt-ott többször is betiltották. 1511-ben Mekka uralkodói. 1633-ban IV. Murád oszmán szultán záratta be az isztambuli kávéházakat. A kávéfogyasztás bűnnek számított. 1675-ben Angliában II. Károly tiltotta be a kávét, ám a felháborodás miatt nemsokára visszalépett.[8] A magyar szájhagyományban a "fekete leves" kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe.[9] Az úgynevezett "fekete leves", azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon. A kávétermesztés körülményei ihlették a 18. században Barcsay Ábrahám „A kávéra” című költeményét: „Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse, Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse, Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek, Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek. Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab, Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab, A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéböl Mint hörpöl ö is részt Anglusok bünéböl.” A kávéházak Searchtool right.svg Bővebben: Kávéház Bécsi kávéházi enteriőr Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. A kávéházban kávéfőzésre és felszolgálásra szakosodott személy a barista, vagy régi magyar kifejezéssel kávépincér. A török lakosság által lakott, az Osztrák-Magyar Monarchiához, majd Magyarországhoz, később Romániához tartozó Ada Kaleh szigeten az 1972-es elárasztásáig jó néhány hagyományos török kávézó volt, ahol helyben pörkölték és forró homokban főzték az illatos, erős kávét. Ezek a kávézók híresek voltak az egész környéken."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!