Tienanmen 30

2019. június 03. 13:30

Harminc éve kezdődtek a Tienanmen téri vérengzések Pekingben.

2019. június 03. 13:30

Most harminc éve, 1989 tavaszán zajlottak a Tienanmen téri tüntetések Pekingben, amikor is a kommunista rendszerrel egyre elégedetlenebb tömegek mentek ki a közterekre Kínában. 

Miután Mihail Gorbacsov Pekingbe látogatott, főleg diákok tízezrei mentek ki az utcákra, Gorbacsovot éltetve, rendszerváltást és szabad választásokat követelve.

A kínai hadsereg június 3-án és 4-én ment neki a tüntetőknek. Miután a hazatérésre való felszólításnak nem engedelmeskedtek a tüntetők, majd blokádokat állítottak, a hadsereg rálőtt a tüntetőkre. A helyzet eszkalálódásával egyre inkább válogatás nélkül lőttek a helyszínen tartózkodókra és a környékbeli épületekre. 

Az áldozatok pontos száma nem ismert, a kínai hatóságok először 300 halottról beszéltek, majd egyre inkább elkezdték cenzúrázni és tabusítani a történteket. Nyugati források több száztól ezres nagyságrendig becslik a halálozások számát.

A Kínai Kommunista Párt tabuként kezeli a június 4-i leszámolást. A megmozdulás emlékét is próbálják kitörölni az emberek emlékezetéből. A rendszerellenes megmozdulásokat, sőt még a tragikus eseményről való megemlékezéseket is csírájában fojtják el.

Az évforduló közeledtével megerősítették a rendőri és katonai jelenlétet a nagyvárosokban és elsősorban a 30 évvel ezelőtti tüntetés fő helyszínén, Pekingben – írja a The Guardian. Az egyetemeken is szigorítják az ellenőrzéséket, nehogy a diákok valamilyen módon emlékezzenek az áldozatokra.

A rendszerkritikus emberek folyamatos megfigyelés alatt állnak, de az események előtt pár héttel még jobban figyelik őket. Emberjogi aktivisták szerint idén májusban többeket is őrizetbe vettek, köztük a 82 éves Ding Zilint, aki a Tienanmen téri Anyák Csoportja nevű szervezet egyik alapítója. A szervezetnek olyan anyák a tagjai, akiknek gyermekei a mészárlásban vesztették életüket.

A kínai cenzúra is magasabb fokozatba kapcsol ilyenkor. Fotók és kulcsszavak ezrei szerepelnek a tiltólistán. Ezen belül is az első helyén a legendás tankos fotó emelhető ki, és annak bármilyen változata. A fényképen, amelyet a cenzúra miatt sok kínai fiatal egyáltalán nem ismerhetett meg, egy reklámszatyrot kezében tartó fiatal férfi látható, ahogy feltartoztat egy sor tankot azon a történelmi napon.

(Mandiner, hirado.hu)

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rojtos
2019. június 03. 17:23
Érdekes, ennek a tankoszlopot megállító férfinak a mai napig sem tudják megállapítani a kilétét. Tudatos elhallgatás, vagy valóban ismeretlen? Vagy csak én vagyok tájékozatlan?
Box Hill
2019. június 03. 16:08
Ez csak az utója volt a kommunista vérengzésimádatnak: Népi Kína: 73,237,000 áldozat. Forrás: R. J. Rummel: China’s Bloody Century, Genocide and Mass Murder since 1900 (Kína véres évszázada, népírtás és tömeggyilkosság 1900 óta), Transaction Publishers, 1991. Továbbá Rummel korrekciója, 2005-ben. Forrás: www.hawaii.edu/powerkills/NOTE5.HTM
Természetes Orbánizmus
2019. június 03. 14:56
Első Soros kisérlet gondóljunk bele ha sikerűl milyen hatalom amelyre szert tesz!
nisz
2019. június 03. 13:57
Igen, rettenetes ronda dolog volt, amiről nincs pontos infónk. Mi akkor épp a rendszerváltás eufóriájában voltunk. Viszont az akkor politikai karanténba zárt Kínának azóta a fejlett világ folyamatosan keresi a kegyeit, a mi hazánkat pedig elprivatizálták, és az erkölcsi igazságainkat (pl. Benes dekrétum) pedig eliminálják. Semmi védhető nincs az akkori kínai brutalitást illetően. Csakhogy mi a foteljeinkből sem igazán onanizálhatunk, arról, hogy "bezzeg mink", mert a mi elmúlt harminc évünk telis-tele volt gyalázatos politikai manőverekkel, és az ország jövőjének kiárusításával.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!