Mennyire volt törvényes Magyarország német megszállása?
A nácik a jogot az áldozatok ellen, az elkövetők oldalán használták fel - hangzott el az MCC erdélyi konferenciáján.
Harminc éve kezdődtek a Tienanmen téri vérengzések Pekingben.
Most harminc éve, 1989 tavaszán zajlottak a Tienanmen téri tüntetések Pekingben, amikor is a kommunista rendszerrel egyre elégedetlenebb tömegek mentek ki a közterekre Kínában.
Miután Mihail Gorbacsov Pekingbe látogatott, főleg diákok tízezrei mentek ki az utcákra, Gorbacsovot éltetve, rendszerváltást és szabad választásokat követelve.
A kínai hadsereg június 3-án és 4-én ment neki a tüntetőknek. Miután a hazatérésre való felszólításnak nem engedelmeskedtek a tüntetők, majd blokádokat állítottak, a hadsereg rálőtt a tüntetőkre. A helyzet eszkalálódásával egyre inkább válogatás nélkül lőttek a helyszínen tartózkodókra és a környékbeli épületekre.
Az áldozatok pontos száma nem ismert, a kínai hatóságok először 300 halottról beszéltek, majd egyre inkább elkezdték cenzúrázni és tabusítani a történteket. Nyugati források több száztól ezres nagyságrendig becslik a halálozások számát.
A Kínai Kommunista Párt tabuként kezeli a június 4-i leszámolást. A megmozdulás emlékét is próbálják kitörölni az emberek emlékezetéből. A rendszerellenes megmozdulásokat, sőt még a tragikus eseményről való megemlékezéseket is csírájában fojtják el.
Az évforduló közeledtével megerősítették a rendőri és katonai jelenlétet a nagyvárosokban és elsősorban a 30 évvel ezelőtti tüntetés fő helyszínén, Pekingben – írja a The Guardian. Az egyetemeken is szigorítják az ellenőrzéséket, nehogy a diákok valamilyen módon emlékezzenek az áldozatokra.
A rendszerkritikus emberek folyamatos megfigyelés alatt állnak, de az események előtt pár héttel még jobban figyelik őket. Emberjogi aktivisták szerint idén májusban többeket is őrizetbe vettek, köztük a 82 éves Ding Zilint, aki a Tienanmen téri Anyák Csoportja nevű szervezet egyik alapítója. A szervezetnek olyan anyák a tagjai, akiknek gyermekei a mészárlásban vesztették életüket.
A kínai cenzúra is magasabb fokozatba kapcsol ilyenkor. Fotók és kulcsszavak ezrei szerepelnek a tiltólistán. Ezen belül is az első helyén a legendás tankos fotó emelhető ki, és annak bármilyen változata. A fényképen, amelyet a cenzúra miatt sok kínai fiatal egyáltalán nem ismerhetett meg, egy reklámszatyrot kezében tartó fiatal férfi látható, ahogy feltartoztat egy sor tankot azon a történelmi napon.
(Mandiner, hirado.hu)