A Bécsi Orvosi Egyetem (MedUni) és az osztrák Szövetségi Környezetügyi Hivatal kedden ismertetett próbatanulmánya nyolc 33 és 65 év közötti felnőtt – egy osztrák, egy brit, egy finn, egy olasz, egy holland, egy lengyel, egy orosz és egy japán – bevonásával készült, akiket arra kértek a kutatók, hogy egy héten át jegyezzék le, hogy mit esznek, és adjanak le székletmintát elemzésre. A tesztalanyok mindegyike fogyasztott olyan ételt, amelynek műanyag-csomagolása volt, vagy ivott műanyagpalackból. A résztvevők egyike sem volt vegetáriánus.
A kutatók mind a nyolc alany mintáiban kimutattak mikroműanyagokat. „A laboratóriumunkban kilenc különböző típusú, az 50-től az 500 mikrométeresig terjedő műanyagokat mutattunk ki" – mondta Bettina Liebmann, a környezetügyi hivatal kutatója. Állatokon végzett korábbi vizsgálatok mikroműanyagokat mutattak ki az állatok emésztőrendszerében, valamint a vérében és a májában is.
A kutatók szerint noha vannak arra utaló jelek, hogy az emésztőszerveket károsíthatják a műanyagrészecskék vagy az általuk okozott gyulladás, további tanulmányokra lesz szükség az embereknél esetlegesen fennálló kockázatok kiértékeléséhez.
A szakemberek továbbá nem tudták összefüggésbe hozni a kimutatott részecskéket az alanyok által elfogyasztott élelmiszerek típusával. A mikroméretű műanyagszemcsék a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származnak.
A németországi Szövetségi Kockázatelemző Intézet szerint a jelenlegi kutatások alapján a mikroműanyagok nem jelentenek egészségi kockázatot az emberre.
Szakértők továbbá arra figyelmeztetnek, hogy a mostani tanulmány túlságosan kis méretű és kezdetleges ahhoz, hogy egyértelmű következtetéseket lehessen levonni belőle.