Május elseje nem egy kommunista ünnep, a katolikus egyház éppúgy a magáénak tekinti, mint a szocialista, kommunista pártok. Bár a katolikus egyház kissé megkésve bár, de Szent József tiszteletének ünnepévé avatta május első napját.
Akik irtóznak a szocialista ünnepektől, azok is nyugodtan hátradőlhetnek május elsején. A munka ünnepének megülésétől senki nem fog kommunistává válni, senkinek nem kell attól tartania, hogy szembe megy konzervatív, jobboldali önmagával, ha ezt a napot a szabadban tölti néhány sör és debreceni páros társaságában.
Az ünnepnap eredete kétségtelenül a munkásmozgalmi harcok idejére nyúlik vissza, azonban a katolikus egyház is magáévá tette ezt a jeles ünnepet, illetve május első napjához pogány hagyomány is kapcsolódik. Ennek tudatában
Az ünnepnap előzményeit a brit ipari forradalom idejében leljük meg, amikor egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások legfőbb követeléseit, benne az addig szokványosnak mondható 10-16 órás munkaidő 8 órára való csökkentését. Ez a törekvés akkoriban még nem hatotta meg a munkáltatókat, a munkásokat és a munkásszervezeteket annál inkább.
Évtizedek múlva, 1886. május elsején a chicagói munkás szakszervezetek már sztrájkot szerveztek annak érdekében, hogy vezessék be a 8 órás munkaidőt. A tüntetés céljait nagyban hátráltatta, hogy a megmozdulás a haymarketi zavargásba torkollott. A tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik feleletképpen tüzet nyitottak. A rendőrök közül heten haltak meg, illetve négy munkás is életét vesztette. A merénylet miatt nyolc szocialistát és anarchistát állítottak bíróság elé. Gyilkosság vádjával súlyos börtönbüntetéseket osztottak ki, volt, aki életfogytiglani elzárásra ítéltek.
A merénylet és annak negatív visszhangja ellenére a II. Internacionálé Párizsban úgy döntött, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
A felhívás nyomán több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a munkáltatók tovább élezték a helyzetet azzal, hogy törvényi szabályozás híján a sztrájkoló alkalmazottakat hamar elbocsátották, illetve a renitenseket más gyárak sem voltak hajlandóak alkalmazni. A tüntetések azonban az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a második kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
1904-ben az amszterdami kongresszuson ismét felhívást adtak ki, miszerint „minden ország összes szociáldemokrata pártja és hasonló kötődésű szervezete nagy erőkkel demonstráljon május elsején a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, a proletariátus osztályszükségleteiért és az egyetemes békéért.” Mivel a nyomásgyakorlás legalkalmasabb eszközének a sztrájk ígérkezett, elfogadtak és kihirdettek egy kiáltványt is, melyben felszólítottak minden munkásszervezetet, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges”. Ekkoriban
illetve a munkásokkal való tisztességes bánásmódról, nem pedig az önfeledt sörözésről.
A harcok eredményeképpen május elseje a munkások jogainak szimbolikus ünnepe lett: csak idő kérdése volt, hogy a jogos követeléseket mikor ismerik el.
Az már kevéssé ismert tény, hogy először a világon 1933-ban Adolf Hitler nyilvánította jó szocialistaként fizetett nemzeti ünneppé május elsejét, ezzel is kifejezve pártjának szocialista és munkás jellegét.
A munkaidő emberséges módon történő szabályozásának felekezettől, politikai meggyőződéstől függetlenül széles társadalmi támogatottsága volt. Kissé megkésve bár, de a katolikus egyház nevében XII. Pius pápa, hogy kifejezze szolidaritását a munkásokkal és kifogja a szelet a mindenféle szocialista, kommunista szervezetek vitorlájából, illetve, hogy a keresztény elkötelezettségű munkások számára is elfogadhatóvá tegye az ünnepet,
Jézus Krisztus nevelőapja egyszerű melós volt: Szent József az asztalosok, ácsok, erdészek, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje.
A hazánkban is divatozó májusfa állítása pedig a pogány időkre nyúlik vissza, a legények feldíszített fát ajándékoznak annak a hajadon leánynak, akitől többet remélnek, mint barátságot.
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Azt javaslom a katolikus, keresztény közösségeknek, hogy miközben az ordító oroszlán körbejár közöttünk, álljanak meg, üljenek le, a Szentlélek erejével zárják ki a gonoszt, és csendesedjenek el. Kiss Antal írása.
Az örmény vallási elöljáró a budapesti vendégszeretet és a magyar kormány támogatását méltatta.
Több ezer munkavállalójától válik meg a Heineken a következő években, mivel világszerte esik a kereslet a sörre.
Az egyik legnépszerűbb pop-punk előadó fellépésén kerestük a válaszokat.
Tendencia.
A Paks vezetőedzője a külgazdasági és külügyminiszter társaságában árulta el, hogy nem követik a spanyol mintát.
Az ukrán zsarolás elbukott az uniós csúcson. Orbán Viktor megállította Zelenszkijt: amíg Magyarország nem kap olajat, addig Ukrajna sem kapja meg a 90 milliárd eurót. A Stratéga vendége Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter. Házigazda: Pócza István
