Ebben is megcáfolták Magyar Pétert: közgazdász rántotta le a leplet több mítoszról is
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
Ft
Ft
18°C
8°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
10. 09.
csütörtök
Már egyetlen agyrázkódás is számtalan gént károsíthat
2017. március 17. 13:33
A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy a kisebb agyrázkódásokat nem vettük komolyan, olyan gyakori balesetnek gondoltuk, amelynek nincsenek későbbi következményei. Csak az utóbbi években ébredtek rá a tudósok, hogy még az enyhe fejsérülések is okozhatnak hosszú távon nagyon súlyos, akár gyógyíthatatéan betegségeket.
2017. március 17. 13:33
A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai az MTI információi szerint most ezeknek a traumáknak a génekre, ezen belül is a több más gént irányító mestergénekre gyakorolt hatását elemezték.
A tudósok először azonosítottak mestergéneket, amelyekről úgy vélik, hogy több száz más olyan gént irányítanak, amelyek az Alzheimer– és a Parkinson-kórral, a poszttraumás stresszel, az ADHD-val, az autizmussal, a stroke-kal, a depresszióval, a skizofréniával és más rendellenességekkel kapcsolatosak.
Ezeknek a mestergéneknek az ismerete segítheti a szakembereket új gyógyszerek kifejlesztésében az agy betegségeinek kezeléséhez. Azt is megtanulhatják továbbá, hogyan lehet újramódosítani a sérült géneket, hogy csökkentsék a betegségek kockázatát.
A gének különféle fehérjéket kódolnak, és a traumás agysérülések károsíthatják a mestergéneket, ami más gének károsodásához vezethet. Ez a folyamat többféle módon történhet. Az egyik, hogy a sérülés a gént arra ösztönzi, hogy szabálytalan formájú fehérjéket állítson elő. A másik, hogy megváltoztatja minden sejtben azt, hogy a hírvivő RNS (mRNS) hány kópiában jelenik meg. Mindkét változás azt jelenti, hogy a gén nem működik megfelelően. Például ha rossz fehérjeformát készít, akkor Alzheimer-kórt okozhat – magyarázta Xia Yang, az UCLA docense, a The Lancet és a Cell tudományos folyóiratok közös kiadványában, az EbioMedecine-ben megjelent tanulmány társszerzője.
A kutatók állatkísérleteikben 20 patkányt megtanítottak arra, hogy kijussanak egy útvesztőből. Később 10 patkánynál agyrázkódással járó sérülést idéztek elő. Amikor az állatokat ismét visszahelyezték az útvesztőbe, a sérült patkányoknak 25 százalékkal több idő kellett a kijutáshoz, mint a nem sérülteknek.
A két csoportból öt-öt állat génjeit vizsgálták meg, hogy megtudják, miként változtak meg az agysérülés hatására a patkányok génjei. Különösen a hippokampuszból származó ribonukleinsav (RNS) molekulát vizsgálták, az agy ezen területe segít ugyanis a tanulás– és a memóriaszabályozásban. Leukocitákból, fehér vérsejtekből származó RNS-t is vizsgáltak, amelyeknek az immunrendszerben van fontos szerepük.
Az agysérült egereknél kimutatták, hogy megváltozott egy 268 génből álló csoport a hippokampuszban, és 1215 gén a leukocitákban.
„Meglepődtünk azon, hogy milyen sok nagy változás ment végbe a vérsejtek génjeinek aktivitásában. Az agyi gének aktivistásában végbement változások nem leptek meg annyira. Az egy olyan kritikus régió, amely ha megsérül, jelzi a szervezetnek, hogy támadás alatt áll" – idézte Yangot a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A megváltozott aktivitású gének közül mintegy két tucat van jelen mind a hippokampuszban, mind a vérben, ami lehetővé teszi, hogy a tudósok olyan genetikai alapú vérvizsgálatot fejlesszenek ki, amely megmutathatja, hogy sérült-e az agy. Ezen gének mérése abban is segítheti a szakembereket, hogy előre jelezzék, felléphet-e Alzheimer-kór vagy más rendellenesség. A kutatás a traumás agysérülések diagnosztizálását is javíthatja.
Több mint 100 megváltozott aktivitású génnek megvan a párja az embereknél. 16 ilyen génről már kimutatták, hogy az Alzheimer-kór előidézésében szerepet játszik. A kutatók szerint négy érintett gén a hippokampuszban és egy gén a leukocitákban hasonló azokhoz a génekhez, amelyek a poszttraumás stresszhez kapcsolódnak.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Miért nem alkalmas a Tisza Párt a választásokon való indulásra? – A nulla alkalmas jelölt szindróma
Magyar Péter pártvezérnek is csak azért alkalmas, mert van másfél millió olyan ember Magyarországon, aki a depressziója egyik okaként a kétharmadokat is számon tartja.
„Ahogy élünk, abból következik, mennyire leszünk betegek” – nemzetközi hírű idegsebész a Mandinernek
A testünkért elsősorban mi vagyunk a felelősek, a szülői példánál pedig nincs fontosabb. Vallja teljes meggyőződéssel a svájci praxist magyarországira cserélő, ötgyermekes idegsebész-fájdalomterapeuta dr. Entz László.
Nemzetközi trend: Hadházyék akciójával begyűrűzött Magyarországra az egyházellenes erőszak
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
Ezt üzeni a pszichológus az öngyilkosság megelőzésének világnapján
„A kezelés nulladik lépése az egymás irányába tanúsított értő figyelem, amely tiszteletteljes és empatikus!” – hívta fel a társadalom figyelmét Hal Melinda.
Megdöbbent a baloldali politikai elemző: Magyarország szomszédjában nem tüntethet mindenhol az ellenzék
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
Gyomorforgató produkcióban Zsolti bácsizott Sárosdi Lilla: csak erős idegzetűeknek! (VIDEÓ)
Belföld
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: