Von der Leyen, Macron és Merz sorban állhat Orbánnál: el kellene intéznie ezt-azt Európa védelmében (VIDEÓ)
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Már egyetlen agyrázkódás is számtalan gént károsíthat
2017. március 17. 13:33
A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy a kisebb agyrázkódásokat nem vettük komolyan, olyan gyakori balesetnek gondoltuk, amelynek nincsenek későbbi következményei. Csak az utóbbi években ébredtek rá a tudósok, hogy még az enyhe fejsérülések is okozhatnak hosszú távon nagyon súlyos, akár gyógyíthatatéan betegségeket.
2017. március 17. 13:33
A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai az MTI információi szerint most ezeknek a traumáknak a génekre, ezen belül is a több más gént irányító mestergénekre gyakorolt hatását elemezték.
A tudósok először azonosítottak mestergéneket, amelyekről úgy vélik, hogy több száz más olyan gént irányítanak, amelyek az Alzheimer– és a Parkinson-kórral, a poszttraumás stresszel, az ADHD-val, az autizmussal, a stroke-kal, a depresszióval, a skizofréniával és más rendellenességekkel kapcsolatosak.
Ezeknek a mestergéneknek az ismerete segítheti a szakembereket új gyógyszerek kifejlesztésében az agy betegségeinek kezeléséhez. Azt is megtanulhatják továbbá, hogyan lehet újramódosítani a sérült géneket, hogy csökkentsék a betegségek kockázatát.
A gének különféle fehérjéket kódolnak, és a traumás agysérülések károsíthatják a mestergéneket, ami más gének károsodásához vezethet. Ez a folyamat többféle módon történhet. Az egyik, hogy a sérülés a gént arra ösztönzi, hogy szabálytalan formájú fehérjéket állítson elő. A másik, hogy megváltoztatja minden sejtben azt, hogy a hírvivő RNS (mRNS) hány kópiában jelenik meg. Mindkét változás azt jelenti, hogy a gén nem működik megfelelően. Például ha rossz fehérjeformát készít, akkor Alzheimer-kórt okozhat – magyarázta Xia Yang, az UCLA docense, a The Lancet és a Cell tudományos folyóiratok közös kiadványában, az EbioMedecine-ben megjelent tanulmány társszerzője.
A kutatók állatkísérleteikben 20 patkányt megtanítottak arra, hogy kijussanak egy útvesztőből. Később 10 patkánynál agyrázkódással járó sérülést idéztek elő. Amikor az állatokat ismét visszahelyezték az útvesztőbe, a sérült patkányoknak 25 százalékkal több idő kellett a kijutáshoz, mint a nem sérülteknek.
A két csoportból öt-öt állat génjeit vizsgálták meg, hogy megtudják, miként változtak meg az agysérülés hatására a patkányok génjei. Különösen a hippokampuszból származó ribonukleinsav (RNS) molekulát vizsgálták, az agy ezen területe segít ugyanis a tanulás– és a memóriaszabályozásban. Leukocitákból, fehér vérsejtekből származó RNS-t is vizsgáltak, amelyeknek az immunrendszerben van fontos szerepük.
Az agysérült egereknél kimutatták, hogy megváltozott egy 268 génből álló csoport a hippokampuszban, és 1215 gén a leukocitákban.
„Meglepődtünk azon, hogy milyen sok nagy változás ment végbe a vérsejtek génjeinek aktivitásában. Az agyi gének aktivistásában végbement változások nem leptek meg annyira. Az egy olyan kritikus régió, amely ha megsérül, jelzi a szervezetnek, hogy támadás alatt áll" – idézte Yangot a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A megváltozott aktivitású gének közül mintegy két tucat van jelen mind a hippokampuszban, mind a vérben, ami lehetővé teszi, hogy a tudósok olyan genetikai alapú vérvizsgálatot fejlesszenek ki, amely megmutathatja, hogy sérült-e az agy. Ezen gének mérése abban is segítheti a szakembereket, hogy előre jelezzék, felléphet-e Alzheimer-kór vagy más rendellenesség. A kutatás a traumás agysérülések diagnosztizálását is javíthatja.
Több mint 100 megváltozott aktivitású génnek megvan a párja az embereknél. 16 ilyen génről már kimutatták, hogy az Alzheimer-kór előidézésében szerepet játszik. A kutatók szerint négy érintett gén a hippokampuszban és egy gén a leukocitákban hasonló azokhoz a génekhez, amelyek a poszttraumás stresszhez kapcsolódnak.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Hangosan kinevették Von der Leyen őrült ötletét: így akarja megmenteni Európát az energiaválságtól
Tovább a cikkhez
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
„Épeszű ember nem akarhatja ezt!” – belebukhat a Tisza Párt a nyilvánosságra hozott dokumentumokba
Tovább a cikkhez
Itt vannak a legfrissebb adatok: újabb ellenzéki mantra dőlt meg
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Pokoli napok várnak a magyarokra: megszólalt az orvos, semmi jót nem tudott ígérni a lakosságnak
Iszonyú kemény időszak kezdődik a hidegfrontra érzékenyek számára.
„Minél többet értünk a saját testünk működéséből, annál inkább a kezünkben marad az irányítás” – különóra a testünkről Kapu Tiborral
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Csak minden tizedik magyar érti az orvosi utasításokat – így lehetünk tudatosabb páciensek
Belföld
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Iskolák az egészségért
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
Baj van: Magyarországon száz emberből nagyjából tizenegy érti maradéktalanul az orvosi utasításokat
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Az Európai Bizottság nyíltan kimondta: az üzemanyagok védett árának kivezetését követeli a tagállamoktól
Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa arról beszélt a Financial Timesnak, Brüsszel „technikai tanácsokkal” segítené a tagállamokat, hogy hogyan tudnak megküzdeni a nyakunkon lévő energiaválsággal.
Fenyegetőzik a leghíresebb ukrán katonai szakértő: „A gázvezetékeket bárhol a világon megtámadhatjuk” (VIDEÓ)
A valóság az, hogy Ukrajna a létében fenyegeti Magyarországot.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: