Egy friss, nagymintás hazai kutatás kimutatta, hogy mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon lenne igény és nyitottság a részmunkaidős foglalkoztatásra, amely nemcsak a munkavállalók számára nyújtana jelentős segítséget, hanem a cég iránti elköteleződés is nagymértékben emelkedne – ezek a legfontosabb megállapításai a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által elvégzett felmérésnek. Beszámolónk a kutatás eredményeit bemutató minikonferenciáról.
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által végzett kutatás eredményeinek bemutatására január 24-én került sor egy minikonferencia keretében a Magyarság Házában. Az előadáson résztvevőket Tordai Ágnes, Mozgalom társelnöke köszöntötte. A kutatás hátteréről Újvári Enikő, Balansz munkacsoportjának vezetője, a kutatás eredményeiről pedig Lerf Andrea kutatásvezető, a Mozgalom önkéntese beszélt. Ezt követően Révész Bálint, a K&H bank HR Személyügyi szolgáltatásainak vezetője és Kappel Katalin, a Grundfos termelő cég szociális munkatársa osztotta meg részmunkaidővel kapcsolatos munkahelyi tapasztalatait. A program Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Kuratóriumi elnökének Családbarát rugalmas foglalkoztatás itthon és az Európai Unióban című előadásával zárult.
*
Elhangzott, hogy a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom Balansz munkacsoportja 2016 őszén készítette el részmunkaidővel kapcsolatos online kutatását Lerf Andrea vezetésével. Az összesen 668 fős kutatásban 82 munkáltató és 586 a munkavállaló vett részt. Mindkét érintett megkérdezésére azért volt szükség, hogy össze tudják vetni a két oldal válaszait. A válaszadók területi elosztása országos szinten egyenletesen oszlott el, Budapest és Pest megye erősebben reprezentált benne. A mintában a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb az országos átlagnál – ez is azt mutatja, hogy ez a kérdés valószínűleg ezt a réteget szólítja meg, vonzza be leginkább.
„Kutatásunk egyik fő célja az volt, hogy összevessük a részmunkaidős foglalkoztatás megítélését a munkaadói és a munkavállalói oldalon: mekkora igény van rá, mennyire lehetne vonzó foglalkoztatási forma ma Magyarországon, illetve hol vannak az akadályok a kereslet és a kínálat találkozásánál” – vázolta fel a legfőbb kérdéseket a Lerf Andrea.
A kutatás létjogosultsága az alábbi tényeken alapszik:
Érdemes tehát már most elgondolkodni olyan lehetőségeken, amelyek új alternatívát jelenthetnek a nagyszámú felszabaduló munkahely betöltésére – állítja Lerf Andrea.
Az eredményeket összevetve a részmunkaidő és a cég iránti elköteleződés között nagyon szoros összefüggés figyelhető meg: a legmagasabb értéket adták a részmunkaidős lehetőségre, hasonlóan vélekedtek a cég iránti elköteleződésről is. Úgy tűnik, hogy a részmunkaidős opció nemcsak egy kedvező családbarát megoldás, hanem erősítheti a lojalitást, és csökkentheti a fluktuációt. A válaszadók 75%-a elkötelezett az ilyen munkahelyek mellett.
Látva hazánk szerény eredményeit a nemzetközi mezőnyben, meglepőnek mondható, hogy a munkavállalói mintában 68%, a munkaadói mintában 87% mondta azt, hogy elérhető cégüknél a részmunkaidős lehetőség. Azoknál a cégeknél, ahol nincs erre mód, a válaszadók 64%-a azt jelölte, hogy maximálisan segítené az életét a részmunkaidős munka, és szintén 64% nyilatkozta azt, hogy az elköteleződésüket is maximális szintre emelné.
Meglepő eredmény az is, hogy a válaszadók közel kétharmada dolgozna részmunkaidőben, még akkor is, ha az ebből befolyó jövedelemre nem lenne feltétlenül szüksége.
A kutatás eredményei bebizonyították, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók nyitottak a részmunkaidő lehetőségére. A következő lépés, hogy miként lehet ezt akciótervek formájában megfogalmazni, és hogyan tud valóban megjelenni évről-évre egyre több olyan munkahely, amely biztosítja a részmunkaidős foglalkoztatást. Újvári Enikő, a projekt koordinátora ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom elkötelezett a projekt mellett, mindenképpen szeretnék folytatni: elősegíteni a kereslet és a kínálat egymásra találását, például minél több párbeszéd kezdeményezésével az érintett felek között.
*
Révész Bálint, a K&H bank HR Személyügyi szolgáltatásainak vezetője véleménye szerint a részmunkaidős foglalkoztatás önmagában aligha vizsgálható, az csak a munka-magánélet egyensúlyát középpontba helyező más intézkedésekkel együtt lehet hatékony, mint például a kötetlen vagy legalább részben rugalmas munkaidő beosztás bevezetése vagy a távoli (otthoni) munkavégzés részben történő támogatása. A részmunkaidős foglalkoztatás nem elválasztható a munkaidő beosztásának kérdésétől, hiszen egyik fél részéről sem közömbös, hogy a munkatárs mikor teljesíti a munkaidejét.
Kiemelte, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás aránya növelésének mozgatórugója annak felismerése lehet, hogy vannak olyan foglalkoztatási csoportok, ahol különböző okokból, de a munkavállalók szeretnének nagyobb fókuszt biztosítani a családi életükre. A K&H Bankcsoportnál 2 olyan munkavállalói csoportot azonosítottak be, ahol a részmunkaidős foglalkoztatásra magas igény mutatkozik: a gyermeknevelés miatti távollétükről visszatérő kismamák csoportja, valamint a nyugdíj előtt álló munkavállalók csoportja.
Elmondta, hogy a K&H Bankcsoport mintegy 10 éve működteti Welcome back programját a kismamák számára; évente mintegy 100 kismama tartós távolléte jár le. 2016-ban minden idők legnagyobb sikeres visszatérési arányát (86%) sikerült elérnünk: és a tavalyi évben először 25% feletti arányban részmunkaidőben tértek vissza a munkatársaink az aktív munkavégzésükhöz. Megjegyezte, hogy bár a kismamák szívesen térnek vissza munkahelyükre, a teljes munkaidős foglalkoztatást már nem tudják, nem szeretnék vállalni amíg nagyobbak nem lesznek a gyerekek vagy akár a későbbiekben sem.
Az idősebb munkavállalókkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a női munkavállalóik szinte kivétel nélkül élnek a 40 év munkaviszony elérése után a nyugdíjba vonulás lehetőségével, holott életkoruk és életerejük alapján még 6-8 évig aktív és értékes munkatársak lehetnének. Ebből a megfontolásból kiindulva szeretnék számukra lehetővé tenni a fokozatos nyugdíjba vonulást, azaz a teljes munkaidőből részmunkaidős foglalkoztatásba való váltást. Ez előnyt jelenthet minden érintett fél számára: a vállalat számára azért, mert nem azonnal veszíti el tapasztalt munkaerejét, a munkavállaló számára azért, mert anyagi és magánéleti és mentális szempontból is van ideje felkészülni a teljes nyugdíjas létre; az állam számára pedig azért, mert ezáltal megtakaríthatja az erre az időszakra jutó nyugdíjellátás kifizetését.
Hozzátette, hogy tapasztalataik szerint az egyik fő oka annak, hogy azok sem szívesen választják a részmunkaidőt, akik érdekeltek lennének ebben, a megélhetés. A részmunkaidős foglalkoztatás arányának növeléséhez kell egyfajta jólét, az, hogy a stabil többkeresős családmodell minél nagyobb mértékben legyen jelen a magyar társadalomban.
A bank konkrét részmunkaidős és egyéb családbarát intézkedések bemutatása után Révész Bálint azzal zárta előadását, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás nem csodafegyver, önmagában más munkaszervezési módszerek nélkül nem is feltétlenül életképes, de igény van rá: a munkavállalók egyre inkább igénylik ennek lehetőségét, tehát versenyelőnyt jelent azon munkáltatók számára, akik különböző rugalmas foglalkoztatási intézkedések részeként támogatják a részmunkaidős foglalkoztatást, mely a munkavállalói elégedettséghez és lojalitáshoz is jelentősen hozzájárulhat.
*
Kappel Katalin a Grundfos szociális munkatársa röviden bemutatta, hogyan és miért működhet a részmunkaidős foglalkoztatás akár egy termelő cégben is. Elmondta, hogy a cég szervezeti kultúrájának és vállalati politikájának alapvető eleme a munka és család összeegyeztetésének támogatása. Kiemelte, hogy a különböző részmunkaidős foglalkoztatási megoldások bevezetésével elsődleges céljuk az volt, hogy eleget tegyenek dolgozóik munka-magánélet integrációs törekvéseinek és lehetőségeket tudjanak biztosítani az egyre növekvő létszámú kisgyermekes munkavállalóik számára.
Elmondta, hogy ma már atipikus munkavégzési formák széles köre áll a visszatérő kismamák rendelkezésre: a hagyományos részmunkaidős foglalkoztatás mellett a gyermekgondozásról visszatérő munkatársaink projekt-alapú megbízási szerződéssel vagy 7+1 órás munkarendben alkalmazhatók bizonyos munkakörökben. Továbbá, az esélyegyenlőség jegyében biztosítják a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a rehabilitációs részlegükön 4 órában foglalkoztatott gyártósori dolgozók számára, illetve számos más pozícióban is, például recepciós, munkaruha-ügyintéző, adminisztrátor.
Hangsúlyozta, hogy a rugalmas munkavégzési opciókat a dolgozók kifejezetten pozitívan élik meg, melyek ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a dolgozói motiváció és elkötelezettségerősítéséhez és a munkavégzés hatékonyságának fokozásához.
*
Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Kuratóriumi elnöke ismertette: 2016 novemberében 640 ezer fővel többen dolgoznak és 246 ezerrel kevesebb a munkanélküli, mint 2010 novemberében volt. A 20-64 éves korcsoport 2016 III. negyedéves adatai alapján Magyarországon 68,7% a teljes foglalkoztatás, míg az uniós átlag 58,4%. A foglalkoztatás növekedésének kétharmadát az inaktívak létszámának csökkenése adta.
A teljes foglalkoztatás kedvező alakulásával ellentétben a részmunkaidős foglalkoztatás terén jelentős a lemaradásunk: míg az Európai Unióban 13,3% ennek aránya (a fent említett időszakban és korcsoportban), addig nálunk csak 3,4%. 2012-ben kb. 230-240 ezren dolgoznak Magyarországon részmunkaidőben (ami negyede az uniós átlagnak), számuk és arányuk azóta is folyamatosan csökken. A részmunkaidős foglalkoztatást illetően jelenleg a 27. helyen szerepelünk a tagországok között, Bulgária előtt.
Az egyéb rugalmas foglalkoztatási formákat illetően valamelyest jobb a helyzetünk:
Ezt alátámasztják a munkaóra-adatok is. Az összes foglalkoztatott Magyarországon átlagosan heti 39,8 órát dolgozik, míg az Európai Unióban 36,1 órát. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkaideje nálunk 40,9 óra, míg az uniós átlag 41,4 óra. A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén ezek a számok a következőképpen alakulnak: 22,5 óra, illetve 20,2 óra. Ezt azt jelenti, hogy miközben nálunk nagyon kevés a részmunkaidős foglalkoztatás, annak struktúrája jobb, változatosabb mint az Unióban.
Kimutatható igény van mind a munkáltatók, mind a munkavállalók egyes csoportjaiban az átmeneti rugalmas megoldásokra, amik csak akkor fognak elterjedni, ha modellként használjuk a jó gyakorlatokat, jó példákat. Az egyre komolyabb problémát okozó munkaerő-hiányra megoldást jelenthet az inaktivitás (további) csökkentése, amihez elengedhetetlen a munkaerő-piac családbarátabbá, rugalmasabbá válása – zárta előadását Szalai Piroska.
***
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom fő célja, hogy a fiatalokat támogassa abban, hogy karrier terveik mellett családi terveiket is megvalósíthassák, megszülessenek azok a gyermekek, akikről fiatalon álmodnak. Ebben nagyon fontos faktor a munka-magánélet egyensúlya, a munkaerőpiac családbarát működése, az atipikus munkavégzési formák, így például hogy a részmunkaidős álláslehetőségek nagyobb arányban legyenek jelen a magyar munkaerőpiacon. Több gyermeket mernek vállalni ott, ahol több részmunkaidős lehetőség van.
A saját otthon sokak számára elérhetetlen álomnak tűnt, most azonban a kormány új programja alapjaiban írhatja át a lehetőségeket. Az Otthon Start olyan ajánlat, amely szinte felforgatja a szabályokat a jelenlegi piaci környezetben. Sebestyén Géza írása.
Sőt, szerinte a valóság Szent István örökségének tudatos és módszeres elárulása.
Miért kiugróan magasak Magyar Péter Facebook-számai? Itt a válasz.
Közben már olyan arc, mint Pulai, beszél arról, hogy a választókerületekben vezet a Fidesz, az IDEA meg gyengülő Tiszát mér.
A vádak között nemi erőszak, családon belüli erőszak és más bűncselekmények szerepelnek.
Paskó Csabát még az ördög sem tudta rávenni arra, hogy elhagyja szülőföldjét, Délvidéket. Plébániáján és konyhájában jártunk, hogy nem mindennapi életútját és gondolatait megismerhessük.
Horváth József nemzetbiztonsági szakértő szerint sokkal nagyobb annak a realitása, hogy a háromoldalú csúcs, a végső megállapodás helyszíne lehet a magyar főváros.
