Trócsányi László nincs egyetértés az európai uniós tagállamok között az európai ügyészség létrehozásának kérdésében. Az európai uniós állam- és kormányfők várhatóan márciusi ülésén megvitatják, hogy a tagállamok egy része közötti, úgynevezett megerősített együttműködés keretében létrejöjjön-e az új intézmény.
Továbbra sincs egyetértés az európai uniós tagállamok között az európai ügyészség létrehozásának kérdésében, az uniós állam- és kormányfők megerősített együttműködésről dönthetnek márciusban – mondta el az uniós igazságügyminiszterek pénteki máltai informális tanácskozásán tartózkodó Trócsányi László az MTI-nek telefonon.
A miniszter elmondta: miután továbbra sincs egyhangú támogatottsága az európai ügyészség (EPPO) létrehozására irányuló kezdeményezésnek, a máltai tanácskozáson eldőlt, hogy az európai uniós állam- és kormányfők várhatóan márciusi ülésén megvitatják, hogy a tagállamok egy része közötti, úgynevezett megerősített együttműködés keretében létrejöjjön-e az új intézmény.
Trócsányi László hozzátette: Svédország, Hollandia, Lengyelország és Magyarország jelezte, hogy a jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozásáról szóló jogszabály-tervezetet. Több másik ország még nem döntött arról, hogy részt venne-e a megerősített együttműködésben, Nagy-Britannia, Dánia és Írország pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén.
Magyarország elkötelezett az Eurojust működésének fenntartása mellett
A miniszter aláhúzta: Magyarország elkötelezett az Eurojust működésének fenntartása és erősítése mellett és aggályosnak tartja, hogy egy új intézmény felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) gyengítené, noha ezek nagyon komoly eredményeket érnek el. Amennyiben európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor az Eurojust szervezeti alapjain kell azt létrehozni – mondta Trócsányi László.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország egyetért azzal, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ellen fel kell lépni, de ez az Eurojust feladatai között is szerepel. Magyarország elkötelezett a korrupció elleni harc mellett európai és nemzeti szinten egyaránt, ám az európai ügyészségről szóló kezdeményezést a jelenlegi formájában nem tudja támogatni – mondta.
Nincs egyetértés a tagállamok között az esetleges ügyészségi hatáskörök szabályozásának kérdésében sem. Magyarország úgy gondolja, hogy egy európai ügyészség hatásköreinek szabályozásakor csak egyhangú döntés fogadható el, mások minősített többséggel is lehetségesnek tartják azt. Az igazságügy-miniszterek tanácskozásának napirendjén szerepel a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés és a fizetésképtelenségi uniós irányelv is.
A kommunista rezsimek bűneit is vizsgálnák
A miniszter elmondta, hogy a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés terén egyöntetű a támogatás a miniszterek részéről Magyarország támogatja a fizetésképtelenség szabályozásával kapcsolatos uniós irányelv tervezetét, amely a tagállami szabályozások közötti minimális közös szabályokat tartalmazza.
A tanácskozás margóján Észtország kezdeményezést tett a volt szocialista országok felé a kommunista rezsimek bűncselekményeit vizsgáló – nemzetközi szervezet megvalósítására. Észtország szeretné hamarosan megkezdeni az előkészítő munkálatokat szakértői szinten. Trócsányi László elmondta: felhívta a figyelmet arra, hogy Prágában központtal már megalakult az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja, de hangsúlyozta az is, hogy Magyarország elkötelezett a kommunista rezsimek bűncselekményeinek kivizsgálása mellett.
„Ez történelmi kötelezettség is” – jelentette ki. Nagyon fontos a téma megismertetése a fiatalokkal, ha pedig újabb bűncselekmények kerülnek napvilágra, azokat ki kell vizsgálni - fejtette ki. Az együttműködésbe Észtország a másik két balti államot (Litvániát és Lettországot), a visegrádi országokat (Magyarországot, Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot), valamint Bulgáriát és Romániát hívta meg.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
Ők a következők.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A beszélgetésben a miniszterelnök először a húsvéti hagyományok kapcsán idézte fel saját családi emlékeit, majd áttért a kampány utolsó napjainak hangulatára.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
