A kommunista rendszer örökségéről vitatkoztak a Danube Institute budapesti konferenciáján. Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója szerint vannak olyan jellegzetességek, amelyek a magyar jogi gondolkodásban a régi rendszerből öröklődtek.
A Danube Institute konferenciát szervezett a kommunista rendszer örökségéről. A témák között a jogrendszerről is szó esett. Míg Stumpf István alkotmánybíró az alkotmányos gondolkodás elmúlt évtizedeinek fázisairól beszélt, addig Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója a rendszereken átívelő hasonló jellegzetességeket emelte ki.
Jakab András kifejtette: a marxista jogfelfogás szerint a jog az uralkodó osztály akaratának leképeződése. Ebben a felfogásban nincs helye a hatalmi ágak szétválasztásának: épp ellenkezőleg, az egységesség a lényeg. A megvalósult szocializmusban ehhez a szuverenista felfogás is kapcsolódott: az állam és annak érdeke fontosabb, mint a nemzetközi kötelezettségek teljesítése – utóbbiak terhét éppen csökkenteni szándékoztak.
A jogtudós szerint a régi rendszer felfogásában a jogászok „a politikusok szolgái” voltak, akiknek nem szabad beleszólniuk a politikába. A jog eszerint a politika eszköze és nem a korlátja – fogalmazott Jakab András. Úgy látja: ezek az érvek 2010-2011 körül újra előjöttek.
A mostani magyarországi jogalkotási vitákban szerinte pszeudo-forrásokra való hivatkozások is történnek: az amerikai Antonin Scalia legfelsőbb bíró aktivizmus-ellenes felfogására, valamint az írott alkotmány nélküli brit westminsteri rendszerre hivatkoznak – Jakab András szerint tévesen.
Jakab András felhívta a figyelmet: a manapság konzervatívnak mondott jogászok, közöttük Pokol Béla és Varga Csaba, marxistaként kezdték a pályájukat, és ez a felfogás most is érződik a gondolkodásukon, érveléseiken.
Úgy véli: a régi rendszerhez hasonlóan manapság is előtérbe kerül a szuverenizmus védelme. A jogalkotó hatalom birtokosai tiltakoznak a nemzetközi kötelezettségek, dokumentumok, szervezetek ellen.
Jelentős politikai győzelmet aratott Olaszország az Európa Tanács kisinyovi miniszteri ülésén, ahol a 46 tagállam elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezését.
Hankó Zoltán nem kíván távozni a Gyógyszerészi Kamara elnöke posztjáról, ugyanakkor nyitott az együttműködésre az új vezetéssel.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Cornelius Sulla a római csőcselék legalantasabb érzelmeire apellálva halállistákat állított fel.
Ha az állítás az, hogy eddig csupa farizeus volt kormányon, akkor „rendszerváltás” címén nyilvánvalóan nem tőrőlmetszett farizeus hozzáállással kellene indítani a következő ciklust. Francesca Rivafinoli írása.
Lássuk, mit jelent a rendszerváltás, és miért használja a kifejezést rosszul a Tisza! Illetve csak reméljük, hogy rosszul használja, mert ha jól, akkor a rendszerváltás felvet kérdéseket. Szilvay Gergely írása.
Magyar Péter politikai üldözés elérte a Nobel-díjas Krausz Ferencet is.
Nagy János kijelentette, a leköszönő kormány büszke lehet a munkájára.
