A kommunista rendszer örökségéről vitatkoztak a Danube Institute budapesti konferenciáján. Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója szerint vannak olyan jellegzetességek, amelyek a magyar jogi gondolkodásban a régi rendszerből öröklődtek.
A Danube Institute konferenciát szervezett a kommunista rendszer örökségéről. A témák között a jogrendszerről is szó esett. Míg Stumpf István alkotmánybíró az alkotmányos gondolkodás elmúlt évtizedeinek fázisairól beszélt, addig Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója a rendszereken átívelő hasonló jellegzetességeket emelte ki.
Jakab András kifejtette: a marxista jogfelfogás szerint a jog az uralkodó osztály akaratának leképeződése. Ebben a felfogásban nincs helye a hatalmi ágak szétválasztásának: épp ellenkezőleg, az egységesség a lényeg. A megvalósult szocializmusban ehhez a szuverenista felfogás is kapcsolódott: az állam és annak érdeke fontosabb, mint a nemzetközi kötelezettségek teljesítése – utóbbiak terhét éppen csökkenteni szándékoztak.
A jogtudós szerint a régi rendszer felfogásában a jogászok „a politikusok szolgái” voltak, akiknek nem szabad beleszólniuk a politikába. A jog eszerint a politika eszköze és nem a korlátja – fogalmazott Jakab András. Úgy látja: ezek az érvek 2010-2011 körül újra előjöttek.
A mostani magyarországi jogalkotási vitákban szerinte pszeudo-forrásokra való hivatkozások is történnek: az amerikai Antonin Scalia legfelsőbb bíró aktivizmus-ellenes felfogására, valamint az írott alkotmány nélküli brit westminsteri rendszerre hivatkoznak – Jakab András szerint tévesen.
Jakab András felhívta a figyelmet: a manapság konzervatívnak mondott jogászok, közöttük Pokol Béla és Varga Csaba, marxistaként kezdték a pályájukat, és ez a felfogás most is érződik a gondolkodásukon, érveléseiken.
Úgy véli: a régi rendszerhez hasonlóan manapság is előtérbe kerül a szuverenizmus védelme. A jogalkotó hatalom birtokosai tiltakoznak a nemzetközi kötelezettségek, dokumentumok, szervezetek ellen.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Miért mentett zsidókat a nyilas külügyminiszter és hogyan gondolta meg magát az első zsidótörvény előadója? Erről is szól Ujváry Gábor történész új könyve.
Orbán Viktor kiegyensúlyozottnak tűnik a többpólusú világban.
Harrison Ford támogatja a demokrata elnökjelöltet.
Sajtóértesülések szerint egy több mint hét éve húzódó jogi ügyre került pont nemrég, amely több száz millió forintot is elvihet a csatornától.
