Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelő államtitkára szerint meg kell mutatni a társadalomnak, hogy hiteles, bevált társadalompolitikai programokkal igenis lehet csökkenteni a szegénységet.
Az államtitkár A szegények gazdálkodása című könyv bemutatóján kedden, Budapesten arról beszélt, hogy a szegényekre még mindig sokszor úgy tekintenek, mint homogén, differenciálatlan tömegre, pedig sokféle társadalmi csoport van a szegényeken belül.
A kötet ebbe a „homályba hoz világosságot”, hozzájárul a szegénység jobb megértéséhez, mivel számos bevált gyakorlat és esetleírás van benne arról, hogyan kísérletezték ki civilek és kormányok egyes konkrét esetekben a segítségnyújtás legmegfelelőbb módszerét.
Visszaköszönnek a könyvben olyan gondolatok, amelyeket a magyar szociálpolitika is magáénak vall, például, hogy feltételhez kell kötni bizonyos támogatásokat, vagy jó minőségű szolgáltatásokkal kell körbevenni a rászoruló gyerekeket és családokat – mutatott rá Czibere Károly. A kötetből kiemelte azt a gondolatot, hogy a szegénység elleni küzdelemben a remény visszaadása az egyik legfontosabb elem, mert a remény tudja megsokszorozni a korlátozott erőforrásokat és kapacitásokat.
Vissza kell tehát adni a társadalomnak azt a reményt, hogy hiteles, bevált társadalompolitikai programokkal igenis lehet csökkenteni a szegénységet – hangsúlyozta Czibere Károly. A kormány alapvető célja, hogy közelebb lépve a szegényekhez részletgazdagabb kép alapján alakítsa ki a szegénység elleni stratégiáját – fogalmazott az államtitkár.
Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója arról beszélt, hogy a könyv számos korábbi gondolkodásmóddal szakít, például a konkrét esetek megfigyelésétől és elemzésétől jut el az általánosításokig, és nem fordítva.
Emellett túllép az olyan uralkodó dogmákon, mint hogy a szegények áldozatok, vagy a szegények maguk tehetnek a helyzetükről. A kötet szerint ugyanis a szegények ugyanolyanok, mint a középosztálybeli emberek, csak más feltételek között élnek.
A kötet kitér arra is, hogy mindig az adott helyzet alapján kell dönteni arról, milyen fajta segítségre van szüksége egy adott közösségnek – tette hozzá az igazgató.
Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója úgy fogalmazott, a könyvet közgazdászok írták ugyan, de nem olyan, mint egy tankönyv, mivel közérthetően mesél el történeteket. Hozzátette, a középosztályról legalább annyit lehet tanulni a könyvből mint a szegényekről.
Abhijit V. Banerjee és Esther Duflo A szegények gazdálkodása című kötete a Balassi Kiadó, a Hétfa Kutatóintézet és a Széchenyi István Szakkollégium együttműködésében, az Emmi támogatásával jelent meg magyarul.
Az ismertető szerint a könyv alapjaiban újítja meg a szegények gazdasági tevékenységéről alkotott képet. Elemzései a harmadik világban élő emberekről szólnak, de a magyar olvasó is ráismer benne a szegényekről alkotott saját képének korlátaira. A könyv gondolkozásra, a mélyszegénységben élők problémáinak jobb megismerésére sarkall.
(MTI)
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Közben alaposan meg is cáfolták Magyar Péter állításait.
Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.
A Roszatom diplomáciai és üzleti csatornákon jelezte Magyarországnak, hogy kész auditálni és tisztázni a Paks II. körüli vitás kérdéseket.
A hozzászólások alapján a brit közvélemény mélyen megosztott a rendőrség szerepe, a bevándorlók és a rituális vallási fegyverek megítélésében.
