Lázár János: Magyarország kormánya a legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésre készül
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Kodály Zoltán világhírű ének-zene oktatási módszerére épülő, de már a 21. századi eszközöket is alkalmazó mintaiskola-program indul a zeneszerző szülővárosában. Az erről szóló együttműködési megállapodást csütörtökön írták alá Kecskeméten.
Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az együttműködési megállapodás aláírása kapcsán elmondta: Kodály Zoltán nevelési módszerének tartalmát a zenén keresztül mindenhova el kell juttatni. A mintaprogram célja megmutatni, hogy heti egy-két óra zenei és egyben lelki neveléssel is kiemelkedő eredményeket lehet elérni, hiszen a művészetek nagyon fontosak a gyerekek nevelésében.
A Zeneakadémia Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézete és a Kecskeméti Református Általános Iskola együttműködési megállapodása értelmében még ősszel a városban is elindulhat a Kodály-módszerre épülő mintatagozat.
Nemes László Norbert, a Zeneakadémia Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének igazgatója kiemelte: nyitott, befogadó és fogékony környezet nélkül a Zeneakadémia nem tudná megmutatni mindazt az értéket, amelynek a gondozására kijelölték.
Hangsúlyozta: a kecskeméti Kodály Intézet nemcsak Kodály Zoltán szellemi örökségének gondozására büszke és arra a tudásra, ami az elmúlt időszakban az oktatók és kutatók révén felhalmozódott, hanem mindazokra az intézet falain túl jelentkező eredményekre is, amelyek jól tükrözik a magyar zenepedagógiában és gyakorlatában rejlő tudást.
Nemes László Norbert emlékeztetett: a Kodály-módszer a 21. században elnevezésű projekt során elkészült kerettanterv gyakorlati kipróbálása két évvel ezelőtt Budapesten kezdődött el. Eközben a Kodály Intézet műhelyében elkészült a Kodály-módszer gyakorlati megújítását célzó program általános iskolák számára adaptált változata.
A kecskeméti mintatagozat újdonsága, hogy az ének-zene órák központi tevékenysége, az éneklés mellé a mozgás élménye társul. Ez részben irányított, zenét követő, másrészt improvizált, szabad mozgás. Az újszerű elvek alapján vezetett órákon tehát nem az elméleti ismeretek elsajátításán van a hangsúly, hanem a zenei tevékenységen keresztül megvalósuló személyiségfejlesztésen. Az egymás elfogadására, az együttműködésre ösztönző pedagógiai alapelveken nyugvó játékos módszerek fejlesztik a hosszú távú figyelem és koncentrációkészséget, a ritmusérzéket, miközben közösségi élményt jelentenek.
Varga Nándor, a Kecskeméti Református Egyházközség elnök lelkésze elmondta: az egyházi hitélethez mindig is szorosan hozzátartozott az ének-zenei kultúra és nevelés. Az ének-zenei oktatás terhének csökkentését, a továbbfejlesztéséhez nyújtott segítséget ezért örömmel fogadják.
(MTI)