A gyerekkori nélkülözés akár 26 százalékkal is csökkentheti a felnőttkori jövedelmet, és ez az országok növekedését is jelentősen befolyásolja – derült ki a Lancet brit orvosi hetilap friss számában megjelent elemzésből.
A tanulmány szerzői 2010-es adatokat elemeztek újra. Eszerint a vizsgált időszakban az alacsony és közepes bevételű országokban 248,4 millió gyerek, az öt év alattiak 43 százaléka élt mélyszegénységben. Megállapításaik szerint a megfelelő fejlődés feltételeinek hiánya a gyerekek jövendőbeli keresetét akár 26 százalékkal is csökkentheti, ami az országok növekedésére is komoly hatással van.
„Gazdasági elemzésünk megmutatta, hogy ha nem történik semmi, annak az ára hatalmas, és számos országban messze túllépi az egészségügyre költött összeget” – írta közleményében Gary Darmstadt, a Stanfordi Egyetem professzora, a Lancetben megjelent tanulmány társszerzője. Számításaik szerint ha az alacsony és közepes jövedelmű országokban nem fektetnek pénzt a gyerekek korai fejlődésébe, az kétszer-háromszor akkora költséggel járhat, mint amennyit az egészségügyre költenek.
A gyerekek fejlődését a silány étrend és a rossz egészségügyi ellátás, a fertőzések, a korai életévekben szükséges gondoskodás és az ösztönző, ingergazdag környezet hiánya hátráltatja. A leginkább érintett országok között van Libéria, Zambia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi, Nigéria és Malawi. A tanulmány szerzői rávilágítanak arra, milyen fontos az ingyenes iskola-előkészítő, a kötődés kialakulását és a gyermekek gondozását lehetővé tevő szülői szabadság, a szoptatás támogatása és olyan összegű minimálbér, mely képes kiemelni a családokat a mélyszegénységből. Kulcsszerepe van továbbá az anyák és a kisgyerekek megfelelő táplálkozásának, az anyák mentális egészségügyi ellátásának és a gyerekbántalmazás megelőzésének.
Hétfőn mutatta be a Világbank és az UNESCO a gyerekszegénységről szóló, Ending Extreme Poverty: A Focus on Children című jelentését, amely szerint a világban csaknem 385 millió gyerek él mélyszegénységben. A fejlődő világ népességének 83 százalékát képviselő 89 ország adatain alapuló tanulmányból kiderül, hogy 2013-ban a fejlődő világban a gyerekek 19,5 százaléka olyan háztartásban élt, amelyben naponta 1,9 dollár vagy kevesebb jutott fejenként.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A miniszterelnök főtanácsadója ezzel szemben kiemelte a Fidesz elmúlt 16 évben elért eredményeit.
Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést, a védett benzinárakat, ami havonta több tízezer forint plusz kiadást jelentene a családok számára.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
A Vissza a mederbe oldal által közölt felvételből kiderül, hogy voltak olyan pillanatok, hogy szinte „megerőszakolta” a barátnőjét.
A finn VaasaETT nevű szervezet minden hónapban közzéteszi a legfrissebb európai rezsidíjakat. A magyar családok hosszú évek óta a legkevesebbet fizetik áramra és gázra a rezsicsökkentés miatt. Ha megszűnne, súlyosan elszállnának az árak.
A kérdés nem az, hogy a kormány „csak anyákat lát-e”, hanem hogy a kritikusai képesek-e egyáltalán családban gondolkodni?
Ennyit arról, hogy szélsebesen felszabadíthatnák a befagyasztott pénzeket.
Átlátnak az álmagyarkodáson: egyre több meghatározó nemzeti radikális szerint a Tisza Párt győzelme „katasztrófával” érne fel, ezért összefogásra szólítanak fel.
