Az első szakasz az érzéketlenítés.
Első furán hangozhat, mivel a melegmozgalom inkább az érzékenyítő tréningjeiről ismert, de elmagyarázzuk: arról van szó pusztán csak, hogy annyira nyomatni kell a témát a mindennapokban, hogy megszokják az emberek, ne kapják fel rá a fejüket, legyen nekik ismerős, akárcsak a sarki boltos. Így sok nép támogatni fogja az ügyet, aki meg nem, az is legyint rá. Ami, ugye, jó a melegmozgalomnak, mert ha legyintenek rá, akik amúgy elleneznék, akkor szabad a pálya. Lehet – huhú – LOBBIZNI. Szóval először fokozatosan, nem provokatívan hozzá kell szoktatni a népet, hogy melegek is élnek köztük. (...)
Az értéketlenítés tehát a megdolgozható tömegekre irányul főleg, a jamming pedig a megrögzöttebb bigottok felé. Ezután azonban jön a konverzió, azaz a megváltoztatás. Ugyanis »nem elég, ha a melegellenes bigottak zavarba jönnek velünk kapcsolatban, és még az sem elég, ha nem érdekeljük őket – hosszú távon a legbiztonságosabb számunkra az, ha éppenséggel olyanná tudjuk tenni őket, mint amilyenek mi magunk vagyunk.«”