Jézus sem enged be mindenkit az országába

„Szót ejtett a bevándorlási hullámról is. Mit kell tennie egy keresztény embernek ebben a kérdésben?

A legnagyobb baj az, hogy ebben a kérdésben csak a két véglet van – Hófehérke, vagy vasorrú bába. Felnőhetnénk és észrevehetnénk, hogy a világban van szürke, vagy kék is. Elítélem azt, aki feltétel nélkül mindenkit beenged. Én több, mint ötezer gyereket  fogadtam be, de csak azt, aki kérte, aki tényleg segítségre szorult és azt aki kész volt velem együttműködni. Egy partneri viszonyt alakítottam ki a gyerekekkel. Megkértem őket, hogy tanuljanak, fogadjanak szót és ezért vállaltam, hogy szállást, kosztot és atyai szeretet adok neki.

Vonható ebben így párhuzam?

Mereven azt mondani, hogy hozzánk aztán senki se jöjjön be, az nem magyar emberhez méltó viselkedés. Ájultan hagyni, hogy bárki jöjjön és azt csináljon, amit akarjon, az is nagyon furcsa, beteges dolog. A házamon van egy ajtó, azon be lehet kopogni, ha beengedem be lehet jönni, de a vendégnek is méltónak kell lenni ehhez a fogadtatáshoz. Ebben az ügyben fontos szerepe van a rendőröknek, a határőröknek. Nekik kell megállapítani, hogy ki milyen céllal érkezik hozzánk és logikus, hogy aki bajban lévő emberként, de barátként érkezik  azt segíteni kell.

Ebben a népvándorlási helyzetben kell félnie a keresztényeknek?

Mi magyarok a történelem során egy párszor voltunk kultúrák találkozásának a középpontjában. Veszélyesek ezek a helyzetek, de én hiszek abban, hogy a párbeszéd segít ezeket mindannyiunk előnyére fordítani és nem válik gyilkos indulatokká.

Mekkora feladata van ebben egy papnak?

Ha az ember az evangéliumra, Istenre figyel és nem okoskodni próbál, akkor ez nem nagy teher. Jézus Krisztus irányt mutatott, eljött a földre és meghívta az ő országába az egész emberiséget, vagyis nagylelkűen befogad, integrál. Ennek a fényében Ferenc pápa döntése, hogy elmegy Leszbosz szigetére és elhoz tizenkét menekültet érthető és világos. Az biztos, hogy Jézus sem nyakló nélkül enged be mindenkit a mennyek országába. Nem elég csak mondogatni, hogy »uram, uram«, hanem tenni is kell érte.”