Az osztrák Alkotmánybíróság elnöke is kiakadt: az Európai Bíróság történelmi ítéletet hozott Magyarország ellen
Először alkalmazták közvetlenül az EU Alapjogi Chartájának értékeit rögzítő 2. cikket.

A rendszerváltás óta először nincsen se liberális, se baloldali párt az Országgyűlésben.

„A négy bejutott pártból a Tisza Párt az Európai Néppárt (EPP), a Fidesz és a KDNP a Patrióták Európáért (PfE), míg a Mi Hazánk a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) európai pártcsalád tagja. Azért, mert nincsen baloldali parlamenti párt, baloldali szavazók még vannak, akik most a két nagy gyűjtőpártra szavaztak, kérdés, hogy négy év múlva kire fognak?
A magyar baloldalon négy nagyobb csoport körvonalazódik: i) Az óbaloldal, amelynek pártjai (MSZP és Demokratikus Koalíció, DK) kiestek a parlamentből. A jelenlegi pártfinanszírozási szabályok alapján (egy százalékot meghaladó eredményével) a DK az új ciklusban is számíthat állami párttámogatásra, ám ebből nem tudnak várat építeni. Az MSZP ennél rosszabb helyzetben van, ezért logikus lenne a 2011-ben »kiváló kiválók« és az utódpárt utódpártjának egyesülése. Az újbaloldalt amolyan mini gyűjtőpártként kezdetben az LMP képviselte, amely a globalista zöld mozgalmároktól a hazai ökoszisztémát és a lokalitást védő »kék« ökologistákig tartott, akik a társadalmi részvétel hangsúlyozása mellett szociális alapon korlátozták volna a nagytőkét. Őket is utolérte a pártszakadás átka, a globalista irányzat a PM » P formációban kötött ki, a lokalista az anyapártban maradt.

A másik két nagy csoport a parlamenten kívüli baloldalé, amelynek egyik része azon szervezett mozgalmakból és nagy elérésű médiumokból áll, amelyek általában a társadalmi igazságosság kérdése, vagy egy réteg (pl. a hajléktalanok) problémája köré szerveződnek. Ezek közül kiemelkedik a Szikra Mozgalom, aminek neve áthallásos a Lenin által 1900 decemberében alapított Iszkra (Szikra) újságéval. Az utolsó nagyobb csoportot, azok a spontán és helyi szerveződések és politikán túli szervezetek (ilyenek a szakszervezetek) alkotják, amelyek nem kapcsolódnak szervesen sem a korábban parlamenti, mára parlamenten kívüli baloldali pártokhoz, sem azokhoz a nagyobb szervezett mozgalmakhoz, amelyek akarva-akaratlanul a politikai térben jelennek meg követeléseikkel és akcióikkal.
Látva ezt a széles spektrumot, joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért sorvadt el a magyar baloldal hátországa és miért koptak ki a baloldali pártok az Országgyűlésből? Nincsen egyetlen válasz. Aki itt élt az elmúlt 40 évben látta, hogy az egykori állampártból miként váltak ki egymás után (egyre kisebb) pártok (MSZP; Munkáspárt; Nemzeti Demokrata Szövetség; DK; Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt; Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom; Szocialisták és Demokraták). Minden szakadással és kilépéssel gyengült a néppárti jelleg és szavazók egy csoportja is távozott.”
Nyitókép: DK Zalaegerszeg Facebook-oldala
***
Ezt is ajánljuk a témában
Először alkalmazták közvetlenül az EU Alapjogi Chartájának értékeit rögzítő 2. cikket.
