Kínos: így viselkedett Magyar Péter a parlament első rendes ülésén (VIDEÓK)
Finoman szólva is meghökkentő jelenetek zajlottak le az Országgyűlésben.
Folytatja munkáját a parlament – terítékre kerül a „Lex Orbán” és a kekvák ügye is
2026. május 27. 08:45
A Tisza Párt elővezetéssel tenné „hatékonyabbá” a vizsgálóbizottságok munkáját a jövőben.
2026. május 27. 08:45
A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint 9 órától folytatja munkáját az Országgyűlés, az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
A képviselők elfogadhatják a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésének visszavonásáról szóló törvényjavaslatot, de az Országgyűlés
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
- elkezdheti az alaptörvény tizenhatodik módosításának,
- továbbá a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztését kezdeményező előterjesztésnek a vitáját is.
Terítéken a „Lex Orbán”, szigorítanák a vizsgálóbizottságok munkáját
Az MTI az alaptörvény tizenhatodik módosítása kapcsán arról írt, hogy Melléthei-Barna Márton és Hantosi István (mindketten Tisza Párt képviselői) indítványa nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. De a javaslat megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
Hozzátették, hogy szintén ez a két képviselő nyújtotta be az egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés a még folyamatban lévő devizahiteles perek, valamint a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztését kezdeményezi.
Melléthei-Barna Márton és Hantosi István harmadik javaslata az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szól. A jövőben
két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő az, aki akadályozza az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját, továbbá egymillió forintos pénzbírság is kiszabható lenne arra, illetve elővezethető lenne az, aki nem jelenik meg egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt
– írta az MTI.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Ezt is ajánljuk a témában
Ezt is ajánljuk a témában
Magyar Péter sógora lemondásra szólította fel Sulyok Tamást és egy sor más állami vezetőt
Melléthei-Barna Márton láthatóan rosszul viseli, hogy nem lett belőle miniszter.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Felgyorsítanák az Alaptörvény módosítását – ismét rendkívüli ülést tart az Országgyűlés
Helyreállítanák a pedagógusok sztrájkjogát, illetve a rendőrségbe olvasztanák a Terrorelhárítási Központot.
Új alkotmányt ígért Magyar Péter, ehhez képest csak a bontásra ítélt Kádár-kockán cserélgeti a kilincseket rézre
Olcsó politikai filmszínházat csinálnak az ország legfontosabb törvényéből, a közjogi komolyságot pedig beáldozzák a lájkbajnokság oltárán. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az Alaptörvény módosítása nem születhet bosszúból
A demokrácia egyik legfontosabb ismérve nem az, hogy ki van hatalmon, hanem az, hogy a hatalom meddig hajlandó elmenni saját politikai céljai érdekében.
Lemondott a parlamenti mandátumáról Nigel Farage, de indul az időközi választáson
Ha ezen a választáson veszít, nem töltheti be pártja miniszterelnök-jelölti tisztségét.
Hová tűntek a milliárdosok? – Norvégia vagyonadó-kísérlete
Egy százalék első hallásra nem tűnik soknak. De ha ezt minden évben ki kell fizetni, és a vagyon nem bankszámlán, hanem cégben, részvényben vagy ingatlanban van, akkor ez a kis szám hirtelen nagy döntéseket indít el. Norvégia története azt mutatja, hogy a vagyonadó nemcsak bevételt termel, hanem mozgásba is hozza az adóalapot. És ha az utóbbi elindul, akkor ritkán tér vissza.
Arról beszél az alaptörvény-módosításának vitájában, hogy szívesen segítenek majd a módosítás miatt kieső ellenzéki képviselőknek az önéletrajzaik elkészítésében
Valahogy így néztek ki a kommunisták a 40-es évek végén az akkori Országgyűlésben, amikor megindult az akkori jobboldal teljes ellehetetlenítése, leszalámizása, elűzése és bebörtönzése.
Megnövekedett katonai jelenlétre kell számítani ezeken a magyar településeken
A Magyar Honvédség a vonatkozó jogszabályokat betartva törekszik arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja az állampolgárok nyugalmát.
Magyar Péter kijelentése után egyre nagyobb a nyomás a pénzügyminiszteren
Hogyan teremthető elő ekkora összeg megszorítások nélkül?
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bbcord
2026. május 27. 11:54
A miniszterelnöki tisztség méltóságának jegyében a poszt jelenlegi birtokosa eggyel arrébb ültette saját miniszterét hogy gyermeke keresztapja elé ülhessen, és megállapításait mászkálás nélkül hozzáfűzhesse a szónok mondanivalójához a szónok rendelkezésére álló időkeretben. Érdemes megnézni, hogy elhidd: ez az új szint. Áradjon. Mi is?
Válasz erre
0
0
lemez
2026. május 27. 11:45
Meg jön a kórházi vizitdij.Vissza a jövöbe.Ezek még gyurcsánytól is lopnak.
Válasz erre
0
0
google-2
2026. május 27. 10:06
Rendőrkormány a Decathlonossal és a Gergényi helyettesével.
Elmentek ti a jó francba a fordított szeretetországotokkal! Reméljük, hogy aki elővezettet, elővezettetés által vész el!
Sokáig úgysem tudják kordában tartani a hibbant Magyarjukat!
Válasz erre
0
0
Agricola
2026. május 27. 09:48
. A jövőben
"két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő az, aki akadályozza az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját, továbbá egymillió forintos pénzbírság is kiszabható lenne arra, illetve elővezethető lenne az, aki nem jelenik meg egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt
– írta az MTI."
Ezután nem csak a Bíróságok küldhetnek börtönbe ebereket!
A kommunisták találtak hasonló még keményebb megoldást!
Lenin elvtárs is így tett, amikor átszervezték a bíróságokat. 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően az ügyek az ún. forradalmi törvényszékek elé kerültek. A „bírók” nem voltak jogvégzettek, ELÉG VOLT, HA TUDTAK ÍRNI. Számukra nem léteztek törvények, „szocialista igazságérzetükre” kellett támaszkodniuk.
Válasz erre
1
0