Izrael gyászol és harcol – két év telt el az október 7-i támadás óta, a háború mégis tart
A 2023-as október 7-i támadás sebei nem gyógyulnak: miközben Gáza romokban, Izrael lelkileg és politikailag is küzd a béke lehetőségéért.

A dél-libanoni falvak alatt húzódó alagutak és fegyverraktárak miatt továbbra is súlyos biztonsági fenyegetésként tekintenek a Hezbollahra. Az izraeli hadsereg szerint a terrorszervezet civil infrastruktúrát használ katonai célokra, ezért Izraelben sokan úgy vélik, nincs valódi szándék a békére.

A The Telegraph riportja szerint a dél-libanoni Al-Khijámban egy használtruha-bolt padlója alatt húzódik az a Hezbollah által kiépített alagútrendszer, amely több épületet köt össze egymással. A brit lap első nyugati sajtóorgánumként jutott be az izraeli hadsereg által fenntartott dél-libanoni biztonsági övezetbe.

A beszámoló szerint a bolt első pillantásra teljesen hétköznapinak tűnik: gyermekruhák lógnak a falakon, amelyeket a környéken maradt családok használnak. A padlóban azonban egy kis nyílás található, amely egy mély, fémmel borított aknába vezet. A szűk csigalépcső tíz-tizenöt méter mélyen egy jól kiépített föld alatti komplexumba érkezik. Az izraeli hadsereg szerint az ilyen alagutak bizonyítják, hogy a Hezbollah tudatosan építette katonai infrastruktúráját civil létesítmények közé. Egy magas rangú izraeli tiszt a The Telegraphnak úgy fogalmazott:

Ez nagyon cinikus példája annak, ahogy a Hezbollah civil infrastruktúrát és civil eszközöket használ a saját céljaira.
A föld alatti rendszerben víztartályokat, akkumulátorokat és olyan állványokat találtak, amelyeken korábban fegyvereket tároltak. Az izraeli katonák szerint ezek a hálózatok közvetlen veszélyt jelentettek az észak-izraeli településekre, mivel a Hezbollah innen készülhetett rakétatámadásokra vagy akár szárazföldi betörésekre is.
A The Telegraph szerint az észak-izraeli városokban, például Metulában és Kirjat Smonában élők továbbra is folyamatos készültségben élnek. A lakosok telefonjaikat figyelik, mert egy esetleges rakéta- vagy dróntámadás esetén csak néhány másodpercük maradna óvóhelyre jutni.
Bár a felek technikailag április közepe óta tűzszünetet tartanak fenn, a harcok valójában nem álltak le. Az izraeli hadsereg közlése alapján azóta öt izraeli katona meghalt, harminchárom pedig megsebesült.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Hezbollah az orosz–ukrán háborúból ismert kis drónos hadviselési módszereket is alkalmazza. A The Telegraph beszámolója szerint az izraeli katonák ellen egyre gyakrabban vetnek be robbanóanyaggal felszerelt FPV-drónokat, amelyek optikai szálas vezérléssel működnek, így az izraeli rádiózavaró rendszerek kevésbé hatékonyak ellenük. A riport szerint az Al-Khijámban álló épületekről vékony kábelek lógtak le, amelyek ilyen drónok használatára utaltak. Egy izraeli katona azt mondta a brit lapnak:
A legjobb, ha fedél alatt maradnak. Több drón is van most az égen. Célpontokat keresnek.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban megoldást ígért a drónfenyegetésre, de egyelőre nincs valóban hatékony védekezési rendszer. Felmerült speciális sörétes fegyverek vagy hálókilövő drónok alkalmazása is, de ezek még nem jelentek meg érdemi válaszként a harctéren.
Az izraeli hadsereg szerint a dél-libanoni biztonsági övezet fenntartása azért szükséges, hogy megakadályozzák egy, a 2023. október 7-i Hamász-támadáshoz hasonló Hezbollah-betörést. Izrael szerint a határhoz közeli magaslatokról közvetlen rálátással lehetne támadni az izraeli közösségeket páncéltörő rakétákkal vagy aknavetőkkel.
Ezt is ajánljuk a témában
A 2023-as október 7-i támadás sebei nem gyógyulnak: miközben Gáza romokban, Izrael lelkileg és politikailag is küzd a béke lehetőségéért.

A The Telegraph szerint Izraelben egyre többen attól tartanak, hogy egy újabb átfogó tűzszünet csupán időt adna a Hezbollahnak az újjászerveződésre. A lap úgy fogalmazott, hogy az izraeli társadalomban különösen az északi térségekben élők gondolják úgy:
a terrorszervezet hosszú távon sem mondott le Izrael elleni harcáról.
A kritikák Benjamin Netanjahut is érik. Az izraeli miniszterelnök korábban azt állította, hogy a Hezbollah fenyegetését nagyrészt sikerült felszámolni, azonban a folytatódó összecsapások sokak szerint azt mutatják, hogy a szervezet továbbra is jelentős katonai képességekkel rendelkezik. A The Telegraph szerint Izrael jelenleg washingtoni közvetítéssel tárgyal a libanoni kormánnyal, de az izraeli oldalon kevés a bizalom. Ennek egyik oka, hogy az előző tűzszünetet követő tizenhat hónap során sem sikerült lefegyverezni a Hezbollahot. Az izraeli hadsereg azt hangsúlyozza, hogy nem akarja elfoglalni Libanont, és nem célja a terület tartós megszállása. Az egyik izraeli tiszt úgy fogalmazott:
Biztosítani fogjuk, hogy a közösségeinket fenyegető veszélyt semlegesítsük. Nem célunk Libanon átvétele.
A dél-libanoni rombolás ugyanakkor hatalmas méreteket öltött. A lap szerint az izraeli légicsapások és katonai műveletek következtében egész településrészek váltak lakhatatlanná. Emiatt Izraelt etnikai tisztogatással is vádolják, amit az izraeli hadsereg visszautasít. A konfliktus következtében nagyjából egymillió dél-libanoni civil kényszerült elhagyni otthonát, és a jelenlegi helyzet alapján egyelőre nincs esély arra, hogy hamarosan visszatérhessenek. Izrael ugyanis egyértelművé tette: amíg a Hezbollah katonai fenyegetést jelent, addig nem vonul ki a térségből.
Nyitókép: JACK GUEZ / AFP