Az unió bírósága szerint „az Egyesült Államok hatóságai hozzáférhettek a tagállamokból e harmadik országba továbbított személyes adatokhoz, és azokat többek között a továbbításuk céljaival összeegyeztethetetlen, valamint a nemzetbiztonság védelméhez feltétlenül szükséges és azzal arányos mértéket meghaladó módon kezelhették”, és ez ellen az érintetteknek nincs megfelelő jogorvoslati eszközük.
Az, hogy az USA hatóságai nem egyedileg, célzottan, hanem általánosan tömegesen fértek hozzá adatokhoz, a bíróság szerint sérti a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogot.
Mindezek fényében az EUB úgy döntött, hogy a bizottság 2000-ben született határozata érvénytelen.
Az írek vizsgálhatják az USA biztonságosságát
A bíróság azt állapította meg, hogy az olyan nemzeti szerveknek, mint az ír adatvédelmi hatóság, akkor is jogosultak vizsgálni egy harmadik ország adatvédelmi biztonságát, ha azt az Európai Bizottság határozata már megállapította. Ellenkező esetben sérülnének az Európai Unió Alapjogi Chartája és az irányelv alapján
biztosított jogkörök.