Egy hat évig húzódó munkaügyi per miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság. A lassú ítélkezés visszatérő probléma Magyarországon: a testület tavaly 24 alkalommal marasztalta el hazánkat emiatt és további 400 hasonló ügy van az asztalán. Ezeket egyelőre felfüggesztik, és azt várják, hogy Magyarország rendezze a problémát.
Egy hat évig húzódó munkaügyi perrel összefüggésben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön kimondta: ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben, és ezt Magyarországnak orvosolnia kell. A bíróság felhívta a figyelmet, hogy csak tavaly 24 esetben marasztalta el Magyarországot ésszerűtlenül elhúzódó ítélethozatal miatt, és 400 további ilyen ügy vár döntésre Strasbourgban.
A konkrét ügyben a munkáltatójával jogvitában álló férfinak ítélt meg 1000 euró (308 ezer forint) kártérítést és 2400 euró perköltséget a strasbourgi bíróság. Az ítélet egyelőre nem jogerős. Magyarországnak a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül kell majd orvosolnia a túlzottan elhúzódó polgári peres eljárások problémáját.
„Bár a bíróság üdvözli a magyar kormány erőfeszítéseit, hogy rendezze a túl hosszú polgári perek ügyét, megjegyzi, hogy a probléma a hatóságok által 2011-ben elfogadott reform óta is fennáll” – írta közleményében a bíróság.
A konkrét ügyben, amelyet egy Telkiben élő panaszos indított a magyar állam ellen, a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az eldöntendő kérdés nem volt bonyolult, és a peres felek sem akadályozták, hátráltatták különösebben az eljárást, viszont a magyar hatóságok nem jártak el kellő szorgalommal, hogy időben lezárják az esetet. A bíróság amiatt is elmarasztalta Magyarországot, hogy nem rendelkezik olyan jogorvoslati lehetőséggel, amely a túl hosszan húzódó ügyek felgyorsítását szolgálná. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a telki panaszos jogainak sérelme – mind az elhúzódó per, mind a jogorvoslati lehetőség hiánya – a magyar igazságszolgáltatás strukturális problémájából ered, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes gyakorlathoz vezet Magyarországon.
A bíróság hangsúlyozta, a tagállamok joga dönteni arról, hogyan hajtják végre az ilyen ítéleteket. Választhatnak aközött, hogy felgyorsítják az eljárásokat, vagy kártérítést fizetnek azoknak, akiknek a jogai ily módon sérültek. A bíróság mindazonáltal azt is világossá tette, hogy inkább az eljárások felgyorsítása volna kívánatos, a kártérítés akkor szerencsésebb, ha az eljárás már nagyon elhúzódott, és ez ellen utólag már nem lehet tenni semmit. A bíróság azt is közölte, hogy a strasbourgi döntésre váró 400 ilyen magyar ügyet egyelőre berekeszti, s kivárja, hogy Magyarország milyen módon rendezi a jelzett problémát.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Felhúzták az elnököt. Nem kicsit, nagyon.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Az elmúlt héten Brüsszelben döntés született arról, hogy az Európai Unió teljes mértékben és véglegesen leválik az orosz földgázról.
Nincs kivétel.
A Tisza durva adóemelési csomagjának főbb elemei mind ott vannak az Európai Bizottság ajánlás- és követeléslistáin.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
Szóval ezt a jelenséget úgy hívják, hogy ejaculatio praecox, és igen sokan produkálják mostanság.
