Strasbourg: újabb elmarasztalás az évekig húzódó perek miatt

Egy hat évig húzódó munkaügyi perrel összefüggésben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön kimondta: ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben, és ezt Magyarországnak orvosolnia kell. A bíróság felhívta a figyelmet, hogy csak tavaly 24 esetben marasztalta el Magyarországot ésszerűtlenül elhúzódó ítélethozatal miatt, és 400 további ilyen ügy vár döntésre Strasbourgban.

A konkrét ügyben a munkáltatójával jogvitában álló férfinak ítélt meg 1000 euró (308 ezer forint) kártérítést és 2400 euró perköltséget a strasbourgi bíróság. Az ítélet egyelőre nem jogerős. Magyarországnak a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül kell majd orvosolnia a túlzottan elhúzódó polgári peres eljárások problémáját.

„Bár a bíróság üdvözli a magyar kormány erőfeszítéseit, hogy rendezze a túl hosszú polgári perek ügyét, megjegyzi, hogy a probléma a hatóságok által 2011-ben elfogadott reform óta is fennáll” – írta közleményében a bíróság. 

A konkrét ügyben, amelyet egy Telkiben élő panaszos indított a magyar állam ellen, a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az eldöntendő kérdés nem volt bonyolult, és a peres felek sem akadályozták, hátráltatták különösebben az eljárást, viszont a magyar hatóságok nem jártak el kellő szorgalommal, hogy időben lezárják az esetet. A bíróság amiatt is elmarasztalta Magyarországot, hogy nem rendelkezik olyan jogorvoslati lehetőséggel, amely a túl hosszan húzódó ügyek felgyorsítását szolgálná. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a telki panaszos jogainak sérelme – mind az elhúzódó per, mind a jogorvoslati lehetőség hiánya – a magyar igazságszolgáltatás strukturális problémájából ered, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes gyakorlathoz vezet Magyarországon.

A bíróság hangsúlyozta, a tagállamok joga dönteni arról, hogyan hajtják végre az ilyen ítéleteket. Választhatnak aközött, hogy felgyorsítják az eljárásokat, vagy kártérítést fizetnek azoknak, akiknek a jogai ily módon sérültek. A bíróság mindazonáltal azt is világossá tette, hogy inkább az eljárások felgyorsítása volna kívánatos, a kártérítés akkor szerencsésebb, ha az eljárás már nagyon elhúzódott, és ez ellen utólag már nem lehet tenni semmit. A bíróság azt is közölte, hogy a strasbourgi döntésre váró 400 ilyen magyar ügyet egyelőre berekeszti, s kivárja, hogy Magyarország milyen módon rendezi a jelzett problémát.