Friss kutatás: egy egész társadalmi réteg ellenzi Ursula von der Leyen legújabb tervét
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Mintegy száz céget, illetve minisztereket és egyéb politikusokat hallgathatott le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – derült ki a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokból. A közzétett öt jelentés szerint az NSA Franciaország kereskedelmi tevékenységét, exportszerződéseit és a nemzetközi bankokkal való viszonyát térképezte fel.
A francia gazdasági élet vezető szereplői után is kémkedett 2004 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – derült ki a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került újabb dokumentumokból, amelyeket a Libération francia lap és a Medipart oknyomozó portál közölt hétfő este. „Francia politikai személyiségeket és magas rangú tisztviselőket”, egyebek mellett François Baroin és Pierre Moscovici gazdasági minisztert hallgatták le, előbbi 2010-2012-ben, utóbbi 2012-2014-ben töltötte be a posztot. A közzétett öt jelentés szerint az NSA Franciaország kereskedelmi tevékenységét, exportszerződéseit és a nemzetközi bankokkal való viszonyát térképezte fel.
Múlt kedden a WikiLeaks olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyekből az derült ki, hogy az NSA 2006 és 2012 között lehallgatta Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint François Hollande jelenlegi francia elnököt és környezetét. A Mediapart egy 2012 júliusában rögzített telefonbeszélgetésről is beszámolt, amelyet Moscovici egy szocialista szenátorral folyatott. A volt miniszter, aki jelenleg az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja, azt mondta a lapnak, hogy „mélyen megdöbbentette” az, hogy lehallgatták.
A portál szerint az NSA „hatalmas gazdasági kémkedést folytatott Franciaország után”. A Mediapart utal arra, hogy emiatt francia cégek elveszthettek kereskedelmi szerződéseket, de a lehallgatások és esetleges szerződések meghiúsulása között tényleges kapcsolatot nem lehet megállapítani, miután "egyetlen vállalat nevét sem idézik a dokumentumokban".
A Libération úgy tudja, hogy az NSA célresztjében mintegy „száz francia nagyvállalat, a tőzsdén jegyzett szinte összes cég” szerepelt. A megcélzott vállalatok tevékenységi köre nagyon széles az informatikától a telekommunikáción, energián (olaj, gáz, nukleáris energia), a közlekedésen át az egészségügyig és a környezetvédelemig. Az egyik dokumentum szerint a gazdasági kémkedés célja az volt, hogy jelentés készüljön minden francia cég szerződési ajánlatáról vagy hatástanulmányáról, valamint tervezett tárgyalásairól olyan külföldiekkel kötendő nagy szerződéseket illetően, amelyek értéke meghaladja a 200 millió dollárt.
A Libération szerint „még soha nem volt ilyen egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az amerikai állam legmagasabb szinten hatalmas gazdasági kémkedést folytatott Franciaország után”. A lap szerint az összegyűjtött információkat az NSA megosztotta a legfőbb amerikai közigazgatási szervekkel: a belbiztonsági, a kereskedelmi, az energiaügyi, a katonai elhárítási, a pénzügyi hatóságokkal és még az amerikai erők európai parancsnokságával is.
A múlt heti kiszivárogtatást követően Barack Obama amerikai elnök megerősítette telefonon francia kollégájának, François Hollande-nak, hogy elkötelezett „a múltbeli gyakorlatok felhagyása mellett, amelyek elfogadhatatlanok szövetségesek között” a hírszerzés területén.