De hol húzódik a jelenlegi lehetőségek határa? Goldberg a Moravec-paradoxonra hívta fel a figyelmet: a mesterséges intelligencia és a robotika kutatói meglepve fedezték fel, hogy a magas szintű gondolkodás nagyon kicsi számítási teljesítményt vesz igénybe, viszont az alacsony szintű készségek óriási számítási erőforrásokat igényelnek. Moravec szerint „a számítógépeket viszonylag könnyen képessé tehetjük arra, hogy felnőttekéhez mérhető szintű eredményeket érjenek el intelligenciateszteken vagy a dámajátékban, de a lehetetlent súrolóan nehéz eljuttatni őket az egyéves gyerekek szintjére az észlelés és manőverező képesség területén”. Az ember még mindig előnyben van a mai robotokhoz képest, amelyek nem tudnak mondjuk egyszerűen összepakolni egy szobában a fejletlen érzékelési, fogási, érintési képességeik miatt. „A robot tud porszívózni, de nem tudja elrakni az elmosott csészéket”.
Ken Goldberg szerint azonban a felhő alapú számítástechnika hatalmas lehetőségeket rejteget magában. A felhő-robotika lehetőségeit így sorolta: egyrészt a big data, vagyis az egyre több mindenről rendelkezésre álló, elképesztő mennyiségű és mélységű globális adatbázis segíthet a robotika fejlődésében, finomításában. Másrészt a felhő segítségével lehet megoldani azt, hogy a robot „fejében” modellezni lehessen a tárgyak végtelen mennyiségű formáját, fajtáját, anyagát és más tulajdonságait, hogy képesek legyenek gyorsan érzékelni és megérinteni, megfogni és mozdítani azokat. Harmadrészt Goldberg nagyon fontosnak tartja az open source, a nyitott forráskódú rendszerek használatát, hogy a tudás minél szélesebb körben elterjedjen – ő maga például részt vesz egy afrikai egyetemisták által működtetett robotikai kutatóhálózat működtetésében és támogatásában. A negyedik lehetőség pedig a robotok tanulási képességeinek fejlesztésében van: a Berkeley professzora fel is hívta a figyelmet az Amazon online óriásáruház raktáraira, amikben robotok dolgoznak és pakolnak tárgyakat ide-oda.
Goldberg tehát úgy látja, a robotok fogási képességének bizonytalansága az a terület, amiben még rengeteget kell fejlődni. Ő maga – sok techno-evangelistával ellentétben – nem hisz abban, hogy a szingularitás, vagyis a mesterséges intelligencia létrejöttének történelmi és kiszámíthatatlan következményekkel járó pillanata a következő néhány évtizedben megtörténhet, szerinte még hosszú az út odáig. Addig is a multiplicitás (multiplicity) korszaka vár inkább ránk, amikor is emberek és gépek, robotok különböző csoportjai együtt dolgonak különböző problémák megoldásán. Emellett a diverzitás, vagyis a kutatások, kutatócsoportok, fejlesztések sokszínűsége, annak megőrzése is nagyon fontos lenne. „A robotok jövője változóban van, a felhő nagyon fontos lehetőség lesz, a szingularitás pedig még távol van” – zárta összefoglaló szavaival előadását Ken Goldberg a Brain Bar Budapesten.
***
Tudósításunkat itt folytatjuk:
Visszavehetjük a hatalmat a technológiai óriáscégektől? Jevgenyij Morozov előadása.