Brain Bar Budapest néven technológiai fesztivál zajlik Budapesten. A Design Terminál által szervezett eseményen a technológia új kihívásai és lehetőségei, valamint az új technológia és az ember, az emberiség találkozási és ütközési pontjai szerepelnek a napirenden. Számos nemzetközi szakértő, kutató, tudós és megmondóember tart előadást vagy vitatkozik egymással a június 4 és 6 között megtartott, koncertekkel is tarkított eseményen. A Brain Bar Budapest csütörtöki nyitónapja máris a legizgalmasabb kérdések egyikét dobta fel: mihez kezdjenek az emberek a technológiával, az új gépekkel, a robotokkal – és mihez kezdjenek ők velünk?
„Egyenlőséget teremt a technológia?” – tette fel a kérdést Jevgenyij Morozov. Az amerikai Stanford Egyetem oktatója, a New York Times, az Economist és a Wall Street Journal publicistája az új technológia lehetőségével élő óriáscégek, mint a Google, a Facebook és az Apple tevékenységére, és az abban rejlő veszélyekre hívta fel a figyelmet előadásában. A pesszimista alapállású Morozov az elején ironikusan megjegyezte: „Panaszkodásból élek, de úgy tudom, itt Magyarországon erős a verseny”.
Morozov elmondta: ezúttal nem a robotika miatt jött panaszkodni, most a Ken Goldberg által is említett multiplicitás időszaka zajlik, vagyis az emberek és az általuk alkotott robotok együtt dolgoznak. De szkeptikus énje továbbra is gondolkodik a technológia veszélyein. „Nem mindenkinek van egyenlő esélye az új technológia korszakában.” Morozov úgy látja: az államok és az óriáscégek mennek előre, használják és kihasználják a technológiákat, miközben az egyes emberek, a civilek, a közösségek erre nem képesek, ők kimaradnak belőle. „Drasztikus változtatások nélkül nem fogjuk tudni élvezni a lehetőségeket” - mondta. Szerinte két lehetőség van: vagy továbbra is csak panaszkodunk, hogy a technológia egyre jobban beavatkozik az életünkbe, vagy pedig gondolkodunk azon, mit is lehetne tenni. Az államok és az óriáscégek szépen együttműködnek, ez megy tovább a jövőben is. A technológiai fejlődésnek ugyan van egy konzervatív kritikája, de ez a kritika nem foglalkozik a technológia jó oldalával és lehetőségeivel – hangsúlyozza a Stanford oktatója. Szerinte hiányzik annak megértése, hogyan is működnek a tech óriásvállalatok. „A cél a kattintás: így tud meg minél többet rólunk a rendszer, és így lesznek az ezt szolgáltató cégek még értékesebbek a hirdetőknek.”
Természetes emberi igény a kommunikáció, de az online kommunikációs felületek, közösségi hálózatok nem a mi ellenőrzésünk alatt vannak, hanem magáncégek működtetik őket, akik profitálni akarnak belőlünk. „Erre vannak kitalálva, olyanok mint a gyorséttermi kaják, a cél, hogy függővé váljunk.” Az előadó úgy látja: egyre inkább megadjuk magunkat a Szilícium-völgy cégeinek. A Google, a Facebook és az Apple mindenhol ott aka majd lenni az egészségügytől az infrastruktúráig. Egyes kütyüik, alkalmazásaik már az egészségügyi, fizikai állapotunkat is mérni tudják, az otthonainkban pedig a fogyasztásunkat is mérhetik; és persze azt is tudják, hova megyünk, mit olvasunk, mire keresünk rá, mi érdekel minket.