Börtön fenyegeti a korrupciót fel nem jelentő hivatalos személyeket

Börtön fenyegeti azokat a hivatalos személyeket, akik nem tesznek haladéktalanul feljelentést a tudomásukra jutott korrupciós cselekményről egy büntető jogszabályokat módosító törvény szerint, amelyet kedden szavazott meg az Országgyűlés 126 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett.

Az előterjesztés indoklása rámutat: a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia. A korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a módosítás nyomán büntetendő a vesztegetés feljelentésének elmulasztása valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében.

„Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.”

A korrupciós cselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűncselekménye esetén is azok számára, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.

A számos büntető anyagi és eljárási szabályt módosító törvény indoklása szerint a jogerős szabadságvesztés utolsó szakaszában alkalmazható úgynevezett reintegrációs őrizet szabályainak betartását hivatott szolgálni az a rendelkezés, amely szerint fogolyszökést követ el az is, aki a reintegrációs őrizet során a számára kijelölt helyet abból a célból hagyja el, hogy a büntetés-végrehajtás alól kivonja magát. Aki pedig abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, házi őrizet tartama alatt a kijelölt helyet elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény pontosítja az erőszakos és többszörös visszaesők halmazati büntetésének és az elkövetési értékkel kapcsolatos érték-egybefoglalásnak a szabályait is. Érték-egybefoglalásnak van helye a törvény szerint, ha az elkövető egy éven belül egyenként 50 ezer forintot el nem érő értékre, illetve ekkora összegű kárt, vagyoni hátrányt okozva követ el több alkalommal is lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést. Ha pedig az összesített elkövetési érték meghaladja a bűncselekményi értékhatárt, akkor büntetőeljárás indul.

Hasonló szabályok vonatkoznak az új törvény szabálysértési törvényt módosító rendelkezései nyomán például a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára és az üreshordozó-, illetve reprográfiai díj összegének megállapítására is.

A törvényjavaslat indoklása megállapítja, hogy a kábítószer-kereskedelem és a terrorcselekmények finanszírozása is egyre gyakrabban az internet felhasználásával valósul meg, ezért szükséges a büntetőeljárási törvény módosításával e bűncselekményekhez kapcsolódóan is szabályozni az elektronikus adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, blokkolását eredményező kényszerintézkedést.

Az elfogadott jogszabály a büntetés-végrehajtási törvényt is módosítja, egyebek mellett azért, hogy a többszörös visszaesők, valamint az ötévi vagy hosszabb szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltése minél előbb megkezdődjön. A kedden megszavazott módosító csomag rendelkezései július 1-jén lépnek hatályba.