Úgy tűnik, igazuk van a szülőknek, akik így riogatják csemetéiket: "Belehülyülsz, fiam, a sok videójátékba!" Legalábbis kanadai kutatók felfedezése szerint, akik azt állapították meg, hogy a játékosok jórészt az agytörzs jutalmazási rendszerére támaszkodnak játék közben, s ez a szürkeállomány csökkenését idézheti elő. Még szerencse, hogy Monsieur Poirot nem ismerte ezt a szórakozást, hiszen lehet, hogy mára egy klasszikus krimihőssel szegényebbek lennénk.
Az MTI számolt be arról, hogy a Montreali Egyetem és a McGill Egyetem kutatói kimutatták, hogy a videojátékosoknak ugyan sokkal hatékonyabbak a vizuális megfigyelési képességei, ám navigációs stratégiájuk során inkább támaszkodnak az agytörzs jutalmazási rendszerére (nucleus caudate) és nem az agy térbeli tájékozódásban, összetett információk, események memorizálásában szerepet játszó rendszerére, a hippokampuszra. Korábbi kutatások szerint alacsonyabb a szürkeállományuk azoknak az embereknek, akik az agy jutalmazási rendszerére támaszkodnak navigációs stratégiájukban, és a hippokampuszban is alacsonyabb a funkcionális agytevékenység. A videojátékosok hetente világszerte hárommilliárd órát töltenek a képernyő előtt. Becslések szerint egy átlagos fiatal több mint 10 ezer órát tölt el videojátékkal, mire 21 éves lesz.
Az intenzív videojáték hatásait még csak most kezdik megismerni tudományosan a szakemberek – olvasható a brit tudományos akadémia Proceedings of the Royal Society B című folyóiratában közzétett tanulmányban. A kutatók olyan felnőtt játékosokat teszteltek, akik hetente legalább hat órát töltenek videojátékkal. A 26 játékos eredményeit összevetették 33 olyan emberével, akik nem játszanak videojátékot. Agyhullámaikat és szemmozgásaikat figyelték és rögzítették játék közben. Azt találták, hogy a játékosok esetében kétszer nagyobb (80,76 százalék) volt az esélye annak, hogy a jutalmazási rendszert használták, mint a nem-játékosok (42,40 százalék), utóbbiak az agy hippokampuszára támaszkodtak.
A caudate nucleus az agy jutalmazási rendszere és korábbi tanulmányok kimutatták, hogy kapcsolatban van az alkohol– és drogfüggőséggel. „Már több mint egy évtizede a kutatók megállapították, hogy a videojátékosoknak hatékonyabb a vizuális megfigyelési képességei, tanulmányunk ezt megerősítette. Ugyanakkor azt is kimutattuk, hogy a játékosok jobban támaszkodnak a jutalmazási rendszerre", mint a nem-játékosok –hangsúlyozta Gregory West, a kutatócsoport vezetője.
Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy azoknak az embereknek, akik a jutalmazási rendszerre támaszkodnak navigációs stratégiájukban, alacsonyabb a szürkeállományuk és a hippokampuszban alacsonyabb a funkcionális agytevékenység. Ez azt jelenti, hogy azoknál, akik sok időt töltenek videojátékkal, csökkentett lehet a hippokampusz integritása, ami a neurológiai rendellenességek, mint az Alzheimer-kór növekvő kockázatával állnak összefüggésben – magyarázta a montreali egyetem professzora. Mivel a korábbi kutatások kimutatták, hogy a videojátékoknak jótékony hatása van a figyelemre, összpontosításra, a szakemberek szerint fontos, hogy a jövőben kutatások megerősítsék azt, hogy a játékok nem károsítják a hippokampuszt.
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
A pálinkamérések és utcalányok szomszédságából tört ki tehetségével és szorgalmával a felfoghatatlan kézügyességű Gács Rezső, aki a magyarság egyik nagy kincse.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
