Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Nem egyértelmű, hogy most szabad-e intézkedő rendőröket a beleegyezésük nélkül fotózni vagy nem. Baló György a TASZ jogászát és a Kúria egyik bíráját kérdezte.
A TASZ-os Dojcsák Dalma azt mondta: ő arra biztat mindenkit, hogy nyugodtan fotózza, videózza az intézkedő rendőröket, és vállalja fel az esetleges eljárást. Mint mondta, az Alkotmánybíróság az Index ügyében kimondta, hogy szabad fotózni a rendőröket, ha amit csinálnak, az közügy. Dojcsák szerint a bírók el tudják ezt dönteni, bár elismerte: jelenleg a törvények nem rendezik egyértelműen a helyzetet, a Ptk. közszereplésre vonatkozó rendelkezéseit többféleképpen lehet értelmezni. Újabb jogegységi határozatot a Kúria csak akkor fog hozni az ügyben, ha széttartó joggyakorlat alakul ki az ügyben – mondta.
A Kúria Polgári Kollégiumának bírája, Simonné Gombos Katalin leszögezte: már a fotó elkészülte is lehet jogsértő, nem csak a közzététele. Az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a rendőri intézkedés tömeges rendezvényen, vagy a jelenkor közérdeklődésére számot tartó eseményeken szabadon fotózható. „Ha balhé van és oszlatnak a rendőrök”, az már szerinte határterület: a szabad közzététel alóli kivétel, ha az az emberi méltóságot sérti. Egy egyedi intézkedés viszont lehet jogsértő, akár az is, ha valakit igazoltat a rendőr, és ő lefotózza a telefonjával, akkor a rendőr kérheti a fotó törlését, és ha ez nem történik meg, bírósághoz fordulhat. Az már bírói mérlegelés kérdése, hogy az adott esetben az ütköző érdekek közül melyik az erősebb – fejtette ki a bíró.
Simonné kifejtette: nem tartaná helyesnek, ha a Kúria egy jogegységi határozattal ezen a téren beszűkítse az új Ptk. értelmezését.