Tényleges életfogytig: jön a kötelező kegyelmi eljárás

Az Országgyűlés kedden több ponton módosította a 2013-ban elfogadott, 2015 januárjában hatályba lépő büntetés-végrehajtási kódexet.

A változtatások egyikeként bevezettek egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében. A parlament 125 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadta el az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.

A Ház döntése értelmében az új kegyelmi eljárást – a büntetett hozzájárulása esetén – hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből. A kormány indokolása szerint a változtatást az Emberi Jogok Európai Bírósága idén májusban hozott ítélete teszi szükségessé.

A parlament a kötelező kegyelmi eljáráshoz kapcsolódóan létrehozott egy új testületet is. A kegyelmi bizottság szerepe az igazságügyért felelős minisztertől és a köztársasági elnöktől független vélemények megjelenítése. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki a büntető ügyekben eljáró bírók közül.

Az Országgyűlés emellett – a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségének csökkentésére és a fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének elősegítésére hivatkozva – bevezette a reintegrációs őrizetet is, amellyel az elítéltek korlátozottan visszanyerhetik személyi szabadságukat, de csak a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házba, lakásba távozhatnak, amelyet csak meghatározott esetekben hagyhatnak el. Az ilyen esetek közé tartozhat például a munkavállalás, illetve tanulmányok folytatása. A reintegrációs őrizet legfeljebb hat hónapig tarthat és kizárólag a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára adott.