Tényleges életfogytiglan: hivatalból indulna a kegyelmi eljárás

2014. szeptember 23. 14:50

Az Igazságügyi Minisztérium javaslata szerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében. A javaslat előzménye, hogy korábban a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés miatt.

2014. szeptember 23. 14:50

Az Igazságügyi Minisztérium javaslata szerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében – erről Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt kedden a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást – mondta. Hozzátette: javaslatuk szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne. Répássy Róbert elmondta, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azonnal szabadlábra kerülhet az elítélt.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Áttörés: megvan az ősz győztese, Magyar Péter selyemzsinórt kapott – itt az új Mesterterv

Áttörés: megvan az ősz győztese, Magyar Péter selyemzsinórt kapott – itt az új Mesterterv
Tovább a cikkhezchevron

Ha a köztársasági elnök egyetért a testület előterjesztésével, akkor egyszerűen törölhetik azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra. Ebben az esetben egy 40 évnél későbbi szabadságra bocsátás merülhetne fel – magyarázta. Szavai szerint az alkotmányt emiatt nem kell módosítani. A bíró továbbra is dönthet úgy, hogy elzárja örökre a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, de a kegyelem lehetősége meglesz. Megjegyezte, ha az elítélt tiltakozik ellene, akkor a kegyelmi eljárást nem lehet lefolytatni.

Répássy közölte, jogi álláspontjuk szerint a strasbourgi bíróság döntéséből nem következik, hogy bírói döntéssel kell valakit szabadlábra helyezni, hanem ez kegyelmi eljárás révén is megtörténhet. Azt mondta, még ebben az évben elfogadhatják, és a jövő évtől léphet életbe a törvénymódosítás.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága május 20-i ítéletében marasztalta el Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
komondor
2014. október 02. 06:59
Aki olyat tett bizonyíthatóan az ott rohadjon meg!
Válasz erre
2
1
Apáczai
2014. október 02. 06:59
Snasszburgnak fontos a visszaeső gyilkosok sorsa. Az áldozatoké? Ugyan kérem. Ha elhunyt, az már nem kelthető életre. Ha még él? Majd kiheveri.
Válasz erre
2
2
Sötétbenbújkálóellenforradalmár
2014. szeptember 24. 02:14
Akkor Dopeman korábban szabadul?
Válasz erre
0
0
egy vélemény
2014. szeptember 24. 00:53
De árulja el valaki, hogy mi a fenének tették be az Orbáni Tákolmány egyik módosításába a tényleges életfogytiglan büntetést, ha az valójában nem tényleges? A tényleges életfogytiglan (TÉSZ) nevéből is következik, hogy a bíróság itéletében kizárja, az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának lehetőségét. Azért "tényleges" életfogytiglan a neve, mert az elítélt soha, 40 év után sem kérheti a bíróságtól, hogy bocsássák feltételesen szabadlábra. Egyszerűen fából-vaskarika, játék a szavakkal, inkább primitív ostobaság, ha a tényleges életfogytiglanos, ily módon szabadlábra kerülhetne. Jelenleg a Btk. 43.§.a szerint "Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább huszonöt, legfeljebb negyven évben állapítja meg. Tehát legkésőbb 40 év után a "normál" életfogytiglan büntetésnél is vizsgálják a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét és ezzel a szabállyal az EU-nak sincs semmi gondja.
Válasz erre
1
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!