Tényleges életfogytiglan: hivatalból indulna a kegyelmi eljárás

2014. szeptember 23. 14:50

Az Igazságügyi Minisztérium javaslata szerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében. A javaslat előzménye, hogy korábban a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés miatt.

2014. szeptember 23. 14:50

Az Igazságügyi Minisztérium javaslata szerint negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében – erről Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt kedden a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

A tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást – mondta. Hozzátette: javaslatuk szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne. Répássy Róbert elmondta, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azonnal szabadlábra kerülhet az elítélt.

Ha a köztársasági elnök egyetért a testület előterjesztésével, akkor egyszerűen törölhetik azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra. Ebben az esetben egy 40 évnél későbbi szabadságra bocsátás merülhetne fel – magyarázta. Szavai szerint az alkotmányt emiatt nem kell módosítani. A bíró továbbra is dönthet úgy, hogy elzárja örökre a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, de a kegyelem lehetősége meglesz. Megjegyezte, ha az elítélt tiltakozik ellene, akkor a kegyelmi eljárást nem lehet lefolytatni.

Répássy közölte, jogi álláspontjuk szerint a strasbourgi bíróság döntéséből nem következik, hogy bírói döntéssel kell valakit szabadlábra helyezni, hanem ez kegyelmi eljárás révén is megtörténhet. Azt mondta, még ebben az évben elfogadhatják, és a jövő évtől léphet életbe a törvénymódosítás.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága május 20-i ítéletében marasztalta el Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
komondor
2014. október 02. 06:59
Aki olyat tett bizonyíthatóan az ott rohadjon meg!
Apáczai
2014. október 02. 06:59
Snasszburgnak fontos a visszaeső gyilkosok sorsa. Az áldozatoké? Ugyan kérem. Ha elhunyt, az már nem kelthető életre. Ha még él? Majd kiheveri.
Sötétbenbújkálóellenforradalmár
2014. szeptember 24. 02:14
Akkor Dopeman korábban szabadul?
Akitlosz
2014. szeptember 24. 01:14
Ez az látod, hogy ezeket az embereket szigorú körülmények között tartják. Méregdrágán. Dolgoztatni nem lehet őket, mert az veszélyes. Egy halom értelmetlen pénzkidobás, amikor úgy sem fogják kiengedni őket soha. A halálbüntetés lenne a praktikus, ha a bíróság szerint végképpen semmi esély sem lehet a bűnelkövető társadalomba visszaengedésére. Ha meg van ilyen esély, akkor tessék azt megadni nekik! Nagyon célszerűtlen, nem hatékony, és roppant drága büntetés a tényleges életfogytiglan. 1. Ez igaz, de a gyilkosság tényállását semennyire sem befolyásolja az áldozat személye. Ha csecsemőt gyilkolnak meg, ha egy tömeggyilkost, akkor is mindegyik gyilkosság. S ha egy gyilkosságért nem tud kiszabni büntetést egy társadalom, akkor az baj. 2. Persze, de a legprofibb börtönőr figyelme is ellankadhat egy másodpercre. Márpedig meg lehet a baj 1 másodperc alatt is. S erre az egyetlen másodpercre évtizedek állnak az elítélt rendelkezésére. Szóval ha egy embertől elveszik a reményt, akkor sokkal inkább veszélyessé válik. Úgyhogy az esélyt meg kellene adni. Aki pedig eleve nem érdemel esélyt őt teljesen felesleges börtönben tartani élete végéig. Kivégzés, praktikus, hatékony, olcsó. A fideszes politikusok azzal érvelnek, hogy kérdéses, hogy létezik-e a reményhez való jog. Hát ha nem létezik, akkor kellene, hogy létezzen, sokkal inkább, mint az élethez való jognak. Mitől jogosabb a remény nélküli élet, akár a halálnál, akár a reményteli életnél? Belgiumban az aktív eutanázia engedélyezését általában az életfogytiglanra ítéltek kérik, s ők általában meg is kapják. Mégis mi értelme lenne küzdeniük a betegséggel, a halállal?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!