Egyetlen pápának sem volt olyan jó sajtója, mint Ferencnek. Sokan vannak, akiknek semmi közük az egyházhoz, de azt pontosan tudják, hogy Rómában él a milliárdos létszámú katolikus egyház csúcsvezetője, és azt is, hogy jó ember - mondta Patsch Ferenc Rómában élő jezsuita szerzetes az MTI-nek Ferenc pápa megválasztásának első évfordulója alkalmából.
Úgy fogalmazott: Ferenc pápával könnyű a dolguk azoknak, aki szimpatikusnak akarják bemutatni. Emlékeztetett arra: tavaly húsvétkor Ferenc pápa elment egy római börtönbe, és ott a hagyományos nagycsütörtöki szertartás keretében megmosta tizenkét fiatal elítélt lábát, közülük ketten muszlimok voltak. Az már kevésbé ismert, hogy a következő pénteken az iszlám közösség tagjai a római mecsetekben és máshol is nyilvánosan imádkoztak a pápáért.
Olyan ember ő, aki egyszerű nyelven beszél, megérteti magát az emberekkel. Talán azért is, mert beszéli a gesztusok és az érzelmek nyelvét, ami egyetemes. Híressé váltak például a Szent Márta házban tartott reggeli prédikációi, amelyek az internetről is letölthetők. A pápa itt röviden és a saját szavaival kommentálja az evangéliumot, nem leírt szöveget olvas fel, ami korábban elképzelhetetlen lett volna - mutatott rá Patsch Ferenc.
Szólt arról is, hogy amikor tavaly március 13-án Ferenc pápát - valódi meglepetéspápaként - megválasztották, és először állt ki a Szent Péter-bazilika erkélyére, érzékelhető volt a tömegben a vele kapcsolatos várakozás. Másnap a Corriere della Sera karikatúristája ezt a mondatot adta a pápa szájába: „Hát még én mennyi meglepetést fogok nektek okozni...”, s ez az intuíció ma már beigazolódni látszik.
Patsch hangsúlyozta: Ferenc pápának meghatározó része volt abban, hogy ne törjön ki háború Szíriában, és mindezt tisztán spirituális eszközökkel, böjttel és imádsággal tette. Ezenkívül a Lampedusán tett látogatásával ráirányította Európa figyelmét a bevándorlók élethelyzetére. A problémát megoldani nem tudta, de „a szeretet szemével láttatta a legkiszolgáltatottabb emberek életét”.
A pápa békülékeny hangot ütött meg az ökumenikus és vallásközi párbeszédben, amire sokan régóta vártak. Így augusztusban levelet írt, hogy kifejezze jókívánságait „minden muszlimnak” a ramadán befejezése alkalmából tartott nagy ünnepük alkalmából. Ezt eddig a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa hivatalból tette meg.
Ő az első jezsuita pápa, a rend egyik fő sajátossága pedig az, hogy mindig a legfontosabb kihívásokra próbál adekvát választ adni az evangélium szellemében. Ez Ferenc pápa esetében azt jelenti, hogy a figyelmet a perifériákra irányította, és sokoldalú párbeszédbe kezdett a globalizált világgal. Az eddigi 266 pápa közül 253 európai volt, Buenos Aires egykori érseke az első pápa az egyháztörténelemben, aki az amerikai kontinensről jön – jegyezte meg.
A másik földrészről való származás eltérő szokásokkal is jár, ami kihívásokat jelent a kultúrközi kommunikációnak. Ezeknek a nehézségeknek egyik emblematikus kifejeződése, hogy március 2-án, a pápa a vasárnapi Úrangyala imádság után elmondott beszédében spanyolos akcentussal ejtett ki egy szót, ami az olasz füleknek elég obszcén módon hangzik, s „ez gyors karriert csinált a Youtube-on”.
Patsch Ferenc megemlítette: Ferenc pápa enciklikáját mély spiritualitás hatja át, magas fokú szociális érzékenységről tesz tanúságot, és a nők helyzete is napirendre került benne. Az enciklika – bár viszonylag hosszú szöveg: az olasz zsebkiadásban 250 oldal – nemcsak épületes olvasmány, hanem egyúttal gazdagító és élvezetes is. Már II. János Pál is sokat tett azért, hogy hivatalának elsősorban lelki, globális spirituális oldala domborodjon ki, de ha lehet, Ferenc pápa még tovább ment ezen az úton.
Ferenc pápa életmódja tekintetében szakított a reneszánsz „pápai udvar” stílusával, s ez olyan változás, ami azt jelenti, hogy a korábbi szokásokhoz nem lehet majd visszatérni. Minél kisebb a pápaság világi hatalma, annál nagyobb esélye van annak, hogy valódi, spirituális hatalma érvényre jusson. Nyilvánvalónak nevezte, hogy „a vagyonkezelés terén történtek visszaélések” a Vatikánban, ugyanakkor nagyon jó hírnek tartja azt, hogy „a megtisztulás jelei mutatkoznak”.
A gyermekeket szexuálisan bántalmazó papok esetével kapcsolatban a szerzetes megjegyezte: „a katolikus egyház talán az egyetlen közintézmény, amely az utóbbi években a felelősségvállalás irányába mozdult el”, noha a visszaélések legnagyobb része családi környezetben történik. Senki sem tett többet az egyháznál, és mégis az egyház az egyetlen, amelyet támadnak, ami részben érthető, hiszen „itt a legkiáltóbb az ellentmondás a hirdetett elvek és a megtörtént visszaélések között”, ezért továbbra is meg kell tenni minden óvintézkedést a további esetek elkerülésére.
A nyolc bíborosból álló tanácsadó testület rendszeresen ülésezik, és várhatóan valódi strukturális változások következnek majd, amelyek arra hivatottak, hogy az egyház jobban tudjon segíteni a mai kor keresztényeinek, az őket érő kihívások, szükségletek és igények figyelembevételével. Rebesgetik egy a laikusok számára felállítandó új dikasztérium (a római Kúria egy hivatala) létrehozását is - tette hozzá.
Az októberi rendkívüli szinódussal kapcsolatban kifejezésre juttatta, hogy olyan témákról lesz szó, amelyek a mai átalakuló világban különös figyelmet érdemelnek: egyebek mellett a különélők, az elváltak, az azonos neműek házassága. Az alapkérdésekben az egyház kétezer éves tanítása nyilvánvalóan nem változik meg, viszont időszerű a mai kihívásokkal számot vetni, és ha szükséges, megtenni az iránymódosításokat.
