Nem ezek Kadirov legszebb napjai – hatalmas ukrán drónok támadják Csecsenföldet (VIDEÓ)
A pusztítás mértéke egyelőre nem ismert.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet kedden bemutatott éves jelentése bírálja az alkotmány tavalyi módosításait, mivel ezeknek köszönhetően a szervezet szerint folytatódott a jogállamiság fenyegetése és az emberi jogok védelmének gyengülése.
A jelentés szerint az alaptörvény 2013 márciusában végrehajtott módosítása még inkább aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, jelentős jogköröktől fosztotta meg az Alkotmánybíróságot és alkotmányos szintre emelt több olyan rendelkezést, amelyet az Ab korábban alkotmányellenesnek minősített.
A dokumentum szerint a sajtó működését szabályozó törvények márciusi módosítása ellenére a Médiatanács továbbra sem független, változatlanul túlzott mértékűek az újságírókat fenyegető büntetések, és homályos a tartalomszolgáltatási szabályozás. A jelentés szerint a kormány nemzetközi bírálatok hatására szeptemberben „kozmetikai változtatásokat” hajtott végre az alaptörvényen, amelyek nem vetettek véget vallási csoportok diszkriminációjának, és csak részben kezelték a politikai hirdetések közzététele korlátozásának problémáját.
A HRW éves jelentése szerint a romák továbbra is megkülönböztetésnek és zaklatásnak vannak kitéve, változatlanul gond az antiszemitizmus, és a törvényhozó szeptemberben „a hajléktalanságot kriminalizáló” jogszabályt fogadott el.
A családon belüli erőszak büntetésének júliusi változtatásával kapcsolatban megjegyezték, hogy az új jogszabály ugyan szigorította a büntetést, és kiterjesztette az ügyészség jogkörét, de csak a családon belüli erőszak megismétlődése esetére nyújt védelmet, és kizárja azokat a nőket, akik nem élnek együtt bántalmazó társukkal, és nincs vele közös gyermekük.
Felidézték, hogy az ENSZ fogyatékkal élők jogaival foglalkozó testülete szeptemberben felszólította Magyarországot a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát korlátozó rendelkezések visszavonására.
A menekültekkel kapcsolatban kiemelték, hogy a kormány július 1-től újra bevezette a menedékjogot kérelmezők őrizetbe vételét. Ezzel kapcsolatban felidézték, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja októberben felszólította Magyarországot, hogy tegyen hatékony lépéseket a menedékkérők és az illegális bevándorlók önkényes fogva tartásának megakadályozására.