Balog: Sikeresek a roma támogatási programok

A Die Welt című német konzervatív lap Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével közölt interjút a roma integrációról. A 100 ezer roma tanul új szakmát Magyarországon című interjúban a miniszter kifejtette, hogy a 2010-es kormányváltás idején az ő kezdeményezésére állították fel a roma integrációval foglalkozó államtitkárságot, és Orbán Viktor miniszterelnök személyes kezdeményezésére vették fel a magyar uniós elnökség napirendjére az európai roma stratégia ügyét. 

Balog az interjúban kiemelte, hogy a stratégia végrehajtásához kapcsolt átfogó monitoring eljárás Magyarországon „annyira jól működik, hogy az EU követendő példaként ajánlja” a tagállamoknak. Az unióban Magyarország elsőként érte el a felzárkózási stratégia első szakaszára kitűzött célokat, és hamarosan elkészül a stratégia frissített változata. 

Az eredményekről a miniszter elmondta, hogy „teljesítményorientált” támogatási programok segítik a rászoruló fiatal romákat születéstől a munkavállalásig. Az iskolaérettséget megalapozó korai fejlesztés részeként bevezették, hogy öt helyett három éves kortól lesz kötelező az óvoda, ehhez új óvodai férőhelyeket hoztak létre, valamint továbbfejlesztették az előző kormány idején kidolgozott „jó koncepciót”, a Biztos Kezdet programot, az általános iskola hetedik és nyolcadik évfolyamában tanuló diákok támogatását szolgáló ösztöndíjprogramot pedig kiterjesztették a szakiskolákra.

Arra a felvetésre, hogy a roma gyerekek elkülönített, szegregált oktatásának támogatásával vádolják, kifejtette, „hatalmas botrány”, hogy a gyerekek kárára politizálnak, akik ezzel vádolják. Az ügyben érintett, görögkatolikus egyházi fenntartású iskola a helyi közösség „teljesen normális” iskolája, amely „mintaszerűen felszerelt”, és a szülők azért járatják oda a gyerekeiket, mert ott laknak. Az intézményben nem zajlik „kényszerítetten szegregált” oktatás, ennek ellenére „minden erővel és a gyerekek kárára szét akarnak rombolni egy jó iskolát” - mondta Balog Zoltán.

Balog szerint vannak mérhető eredményei is a stratégiának, hiszen a korábbinál többen végzik el az általános iskolát, a felsőoktatásban pedig a hátrányos helyzetű jelentkezőknek járó pluszpontok révén kétezer olyan fiatal tanulhat, akinek korábban erre nem lett volna lehetősége. E mellett kiterjesztik az egyházakkal együttműködve indított szakkollégiumi programot is, amelyben egyelőre 180 hallgató vesz részt.

Az interjút készítő Boris Kálnoky felvetésére, hogy a roma közösség többsége továbbra is szegénységben él, a miniszter elmondta, hogy a közfoglalkoztatás területén teremtett 200 ezer munkahely közül 35 ezret romák töltenek be, és hamarosan elindul egy „hatalmas képzési program”, amelyben 100 ezren vesznek majd részt. Ebben a programban négy hónapig tanulhatnak majd a diákok, és olyan munkákat sajátíthatnak el, mint láncfűrész kezelése, kazános, vagy fodrász.

Kálnoky szerint az ilyen képzési programok csak akkor hoznak tartós eredményt, ha résztvevők el tudnak helyezkedni a magángazdaságban. Balog kifejtette azt is, hogy az állam adó– és járulékkedvezményekkel ösztönzi a beruházásokat a hátrányos helyzetű területeken.