„Egyelőre nem lesz Varga-csomag: az optimista kormányzat úgy véli, hogy a tavalyi alacsony hiány után az idén megszorítások nélkül is tartható a hiánycél, és reméli, hogy konvergenciaprogramja Brüsszelben is meggyőző lesz. A kormány arra számít, hogy beindul a növekedés (bár az idénre tervezett mértékét 0,9 százalékról 0,7 százalékra mérsékelték) és jövőre már 1,9 százalékos lesz, mindeközben a hiány 3 százalék alatt marad. A kormány szerint a forint árfolyama nem erősödik majd számottevően, viszont csökken az infláció, és jövőre is alacsony szinten marad. A közszférában nem ér véget a takarékoskodás időszaka, és nem tűnnek el a különadók sem. Most már csak az van hátra, hogy Brüsszel is elhiggye mindezt: a bizottság eddig fenntartásokkal fogadta a magyarországi terveket. (...)
Ha (...) Brüsszel elfogadja a konvergenciaprogramot, akkor a kormány fellélegezhet. Akkor már csak politikai jellegű konfliktusok maradnak, azoktól pedig Orbán nem tart. Sőt. Az az ő világa: kész napestig bizonygatni, hogy a negyedik alkotmánymódosítást direkt az Alkotmánybíróság kérte, és éppenséggel tágították a testület jogköreit, kész újra elmondani, hogy tud késsel és villával enni, legfeljebb nem akar. Mert ő nem a fősodorból érkező jófiú, hanem kétharmaddal bíró forradalmár, aki a magyar utat járja. És a magyar utat államosítások és központosítások szegélyezik.