Jézus élete után a kiválasztottak maradtak meg nekünk
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Nemzetközi konferenciával, kiállítással és koncerttel emlékeznek meg a magyarországi görögkatolikus egyház hivatalos bejegyzésének 100. évfordulójáról a Római Magyar Akadémián csütörtökön.
Mint arra Terdik Sebestyén, az akadémia kulturális referense, a rendezvény egyik szervezője rámutatott, Magyarországon egyszerre van jelen a kereszténység nyugati és keleti hagyománya. A bizánci egyház jelenléte Szent István, az államalapítás kora óta dokumentált tény. 1912-ben hajdúdorogi zarándokok elérték a pápánál, hogy a magyar ajkú bizánci katolikusok önálló egyházmegyét alapítsanak. X. Piusz pápa a Christifidelis graeci kezdetű bullával kanonizálta az önálló egyházmegye létjogosultságát.
Ekkor született a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye, majd a Miskolci Apostoli Exarchátus, hozzájuk ma körülbelül 300 ezer hívő tartozik és ezzel a bizánci hagyomány legnagyobb magyarországi képviselőinek számítanak. Terdik Sebestyén kifejtette, hogy az önálló egyházmegyei státus megszerzését a 19. századi magyar politika akadályozta, mert a görögkatolikusok a magyar liturgiai nyelvet használták, holott a hatalom kisebbségként kezelte őket.
Az olasz nyelvű nemzetközi konferencián az előadók azt vizsgálják, hogy milyen politikai és kulturális erőviszonyok indították 1912-ben I. Ferenc József császárt, az Osztrák-Magyar Monarchia fejét és X. Piusz pápát az első magyar bizánci rítusú egyházmegye megalapítására – mondta a kulturális referens az MTI-nek.
Előadást tart Andreas Gottsmann neves vallástörténész Bécsből, a magyar gyökerű Spannenberg Norbert, a monarchia népeinek kutatója Lipcséből, Véghseő Tamás vallástörténész, a nyíregyházi Görögkeleti Teológiai Főiskola rektora, Ovidiu Horea Pop történész, nagyváradi pap és Terdik Szilveszter művészettörténész a budapesti Iparművészeti Múzeumból.
Este Liturgia és művészet – Mai magyar ikonok címmel kiállítás nyílik az akadémián mintegy 100 ikonból és liturgikus tárgyból. A tárgyak nagy része a Hajdúdorogi Egyházmegye templomaiból származik és az utolsó 30-40 évben készült, az ikonokat fatáblára festették és magyar vonatkozású ábrázolások is vannak köztük, mint például a boldoggá avatott Romzsa Tódor görögkeleti püspök. A tárlat kurátora Terdik Szilveszter.
A nap zárásaként Musica Sacra Bizantina címmel a Szent Efrém Férfikar ad koncertet Bubnó Tamás vezényletével a Római Magyar Akadémián. A férfikar egy nappal később, péntek este a római Szent Atanáz-templomban lép fel – tette hozzá a kulturális referens.