Erdő Péter emlékeztetett arra: a II. vatikáni zsinat célja az volt, hogy a „katolikus tanítást hamisítatlanul és teljes egészében továbbadják minden gyengítés és torzítás nélkül”, továbbá, hogy „ezt a biztos és változhatatlan tanítást, melyet a hit engedelmességével kell fogadnunk, olyan módon kutassák és adják elő, mely korunknak megfelel”.
A folyamatosság és a katolikus tanításhoz való hűség tehát éppúgy eleve a zsinat szándéka volt, mint a korszerűen megújuló hangsúlyok és témakezelés, a kettő nem volt és nincs ellentétben egymással – mutatott rá. A bíboros felhívta a figyelmet arra: egyaránt téves a régi nevében elvetni az újat vagy a „zsinati újításokra” hivatkozva elutasítani az egyház ősi hitét, eszményeit és lelki értékeit. Boldog II. János Pál pápa megfogalmazta az új évezred kezdetén: „a zsinat nagy kegyelem volt a XX. század számára, nekünk pedig biztos iránytűnk a következő évszázad útján” – fogalmazott.
Erdő Péter megjegyezte: XVI. Benedek pápa többször is rámutatott, hogy a zsinat helyes értelmezési módja az egyház reformja és megújulása. A bíboros megállapította: napra pontosan harminc évvel a zsinat kezdete után hirdette ki II. János Pál pápa a katolikus egyház katekizmusát, amiről XVI. Benedek pápa azt mondta, hogy az „a II. vatikáni zsinat hiteles gyümölcse”, s a hit tartalmát „rendszerezve és szervesen” adja elő.