Orbán: A halál megszépít

A magyar miniszterelnök a német konzervatív újságnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy kettős állampolgárság mindenütt létezik a Kárpát-medencében. Csak Magyarország nem oldotta meg ezt a problémát eddig - „most ezen változtattunk”. A szlovák reagálással kapcsolatosan Orbán Viktor emlékeztetett: az új szlovák miniszterelnökkel, Iveta Radicovával megállapodott abban, hogy ismét felveszi a munkát az a közös kormánybizottság, amelynek keretében tisztázni lehet ezeket a kérdéseket, illetve javaslatokat terjeszthetnek elő a megoldásra.

Arra a kérdésére válaszolva, hogy a külföldiek számára érvényben lévő magyarországi földvásárlási tilalom miként egyeztethető össze az Európai Unió nyitottságának szellemével, a kormányfő utalt arra: Magyarországnak olyan szerződése van az unióval, amely nem engedélyezi a külföldiek magyarországi földszerzését. A törvény alapjául az a tény szolgál, hogy vannak olyan országok, amelyekben a föld jóval olcsóbb, mint más államokban. „Amennyiben az árak ezen a piacon egységesek lennének, lehetőség nyílna e szabályozás megváltoztatására” - jelentette ki a miniszterelnök. Ugyanakkor hangsúlyozta: Üdvözli, ha külföldiek Magyarországon cégeket alapítanak. Kiemelte, hogy a külföldi vállalatok egyben munkahelyeket teremtenek. „Örömmel várjuk a német vállalatokat is” - fűzte hozzá.

Afganisztánról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország kész jelenlegi kontingensének növelésére, az afganisztáni kérdést központi kérdésnek tekinti. A kormányfő szerint arról van szó, hogy a nyugati civilizáció biztonsága az atlanti szövetségen áll vagy bukik. Ezért Magyarország is hozzá kíván járulni a biztonságot célzó erőfeszítésekhez és csak egyetlen egy határ létezik, ez pedig a költségvetés.

Nagy Imre, Kádár, Kertész

Orbán Viktor visszaemlékezett az 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén történtekre. Szerinte az újratemetés fontosabb volt, mint a vasfüggöny lebontása. „Tényleges változás nem történhetett volna Magyarországon az alapvető erkölcsi kérdések tisztázása nélkül” - fűzte hozzá. Utalt arra, hogy a civilizáció első törvénye arról szól, hogy a halottakat el kell temetni, hiszen őket is megilleti az emberi méltóság. Akkori szerepéréről szólva úgy emlékezett: „250 ezer ember előtt a keleti blokkban elsőként követeltem, hogy a szovjet hadsereg vonuljon ki Magyarországról. Erre egész életemben büszke leszek, habár talán egyszerűen csak szerencsém volt”.

A Die Welt arról is kérdezte a kormányfőt: miként lehetséges, hogy Kádár János a felmérések szerint a szabadságszerető magyarok körében az ország 20. századi legrokonszenvesebb politikusának számít? A miniszterelnök szerint a halottaknak mindig van egy előnyük az élőkkel szemben: „Az ember szelídebben tekint rájuk, és hajlamos arra, hogy megszépítse a dolgokat”. Orbán szerint a halál jobbá teszi az utókor ítéletét. Hozzátette: „Minden politikussal így történik ez, egyszer majd velem is”. Arra a kérdésre válaszolva, vajon becsüli-e a Berlinben élő Kertész Imrét, elmondta: személyesen ismeri őt, ott volt, amikor az író egy magyar állami kitüntetést vett át. „Amikor Kertész Imre megkapta a Nobel-díjat, levelet váltottunk” - emlékezett vissza, hangsúlyozva: „Válaszát azon értékes kéziratok között őrzöm, amelyek birtokomban vannak”. „Kertészt Magyarországon gyakran támadják. Remélem, hogy ismét megtalálja majd azt az alkotói nyugalmat, amelyre az íráshoz szüksége van” - jelentette ki a miniszterelnök.