A globális zöldtörekvések megsokszorozzák a keresletet a kritikus nyersanyagok iránt, amelyeket többnyire fejlődő, politikailag instabil országokban termelnek ki. Mivel a kínálat nem tud majd lépést tartani a kereslettel, az egész világnak tartósan magas árakkal kell számolnia.
Santo Martin elemző és Bácsi Attila junior elemző írása a Mandiner hetilapban
A hamarosan megjelenő rekordkereslet miatt óriási szükség lenne a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésének növelésére, az intenzív állami szerepvállalás viszont elriaszthatja a részt venni kívánó külföldi tőkét. A múltban az OPEC létrejöttében és a tagországok olajkitermelésének állami irányításában testesült meg a nyersanyag-nacionalizmus, és most valami hasonló történhet a kritikus nyersanyagok lelőhelyeivel bíró országok körében.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem részét képező zöldátállás, a karbonsemlegességi célok elérése óriási mértékű, évi 7 ezer milliárd dollárnyi befektetést igényel, ennek 47 százaléka az elektromos járművek, további 18 százaléka pedig az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelési módok iparába irányul. Mindez példátlan keresletet támaszt a zöldtechnológia, például a napelemek, a szélturbinák és az akkumulátorok előállítása során használt kritikus ásványi anyagok és fémek iránt. A klímacélok tartásához az energiatároláshoz használt grafit, lítium és kobalt kitermelésnek a 2018-as szint 450 százalékára kellene emelkednie 2050-ig, s 2030-ig legalább háromszáz új bányát kell üzembe helyezni, elsősorban a kobalt, a réz, a grafit, a lítium, a nikkel, a vanádium és a ritkaföldfémek elegendő mennyiségű kinyeréséhez. Az elhatározástól a bányák üzembe helyezéséig azonban könnyen eltelhet tíz év, még akkor is, ha azonnal rendelkezésre áll a szükséges tőke. A várt nyersanyaghiány drámai léptékét mutatja, hogy a jelenlegi kitermelési ráta a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az olyan anyagok esetében, mint a grafit, a kobalt, a vanádium vagy a nikkel, a kereslet alig harmadát tudja csak kielégíteni a 2050-ig tartó időszakban. Az S&P Global friss tanulmánya szintén arra figyelmeztetett, hogy az évtized közepére krónikus szakadék keletkezhet a réz világszintű kínálata és kereslete között, ami súlyos következményekkel járhat a világgazdaságban, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a nettó nulla kibocsátási célok elérését.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A magyar gazdaság gyorsulhat, az infláció pedig alacsony maradhat, bár sok a kockázat – derült ki az MBH elemzőinek friss előrejelzéséből. A Barátság kőolajvezeték újraindítása egyértelműen segítene Magyarország gazdasági teljesítményén.
Európa történetének legsúlyosabb gazdasági válsága érkezhet.
Ezt a békát kénytelenek voltak lenyelni.
A Századvég Konjunktúrakutató újabb felmérést publikált.
A legnagyobb áldozatot Ukrajna és az ott élők hozzák, de a gazdasági hatásoktól az egész kontinens szenved. Magyarországon is forintosíthatók a négy éve tartó háború következményei.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra is választ adott, hogy a Magyarországon alkalmazott professzionális állomány miért illeszkedik jobban a modern hadviseléshez.
Hamarosan életbe lép az orosz gáztilalom, mit csinálnak ennek élharcosai? Természetesen orosz gázt vesznek, akinek meg nincs tengerpartja, az úgy járt.
Bezzegnyugat.
