A globális zöldtörekvések megsokszorozzák a keresletet a kritikus nyersanyagok iránt, amelyeket többnyire fejlődő, politikailag instabil országokban termelnek ki. Mivel a kínálat nem tud majd lépést tartani a kereslettel, az egész világnak tartósan magas árakkal kell számolnia.
Santo Martin elemző és Bácsi Attila junior elemző írása a Mandiner hetilapban
A hamarosan megjelenő rekordkereslet miatt óriási szükség lenne a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésének növelésére, az intenzív állami szerepvállalás viszont elriaszthatja a részt venni kívánó külföldi tőkét. A múltban az OPEC létrejöttében és a tagországok olajkitermelésének állami irányításában testesült meg a nyersanyag-nacionalizmus, és most valami hasonló történhet a kritikus nyersanyagok lelőhelyeivel bíró országok körében.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem részét képező zöldátállás, a karbonsemlegességi célok elérése óriási mértékű, évi 7 ezer milliárd dollárnyi befektetést igényel, ennek 47 százaléka az elektromos járművek, további 18 százaléka pedig az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelési módok iparába irányul. Mindez példátlan keresletet támaszt a zöldtechnológia, például a napelemek, a szélturbinák és az akkumulátorok előállítása során használt kritikus ásványi anyagok és fémek iránt. A klímacélok tartásához az energiatároláshoz használt grafit, lítium és kobalt kitermelésnek a 2018-as szint 450 százalékára kellene emelkednie 2050-ig, s 2030-ig legalább háromszáz új bányát kell üzembe helyezni, elsősorban a kobalt, a réz, a grafit, a lítium, a nikkel, a vanádium és a ritkaföldfémek elegendő mennyiségű kinyeréséhez. Az elhatározástól a bányák üzembe helyezéséig azonban könnyen eltelhet tíz év, még akkor is, ha azonnal rendelkezésre áll a szükséges tőke. A várt nyersanyaghiány drámai léptékét mutatja, hogy a jelenlegi kitermelési ráta a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az olyan anyagok esetében, mint a grafit, a kobalt, a vanádium vagy a nikkel, a kereslet alig harmadát tudja csak kielégíteni a 2050-ig tartó időszakban. Az S&P Global friss tanulmánya szintén arra figyelmeztetett, hogy az évtized közepére krónikus szakadék keletkezhet a réz világszintű kínálata és kereslete között, ami súlyos következményekkel járhat a világgazdaságban, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a nettó nulla kibocsátási célok elérését.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Személyi sérülés ugyanakkor nem történt.
Egy héttel ezelőtt Kuangcsoút és a környező Kuangtung tartományt özönvízszerű esőzések sújtották.
