Újabb kudarc, újabb kivonulás, újabb szégyen. És persze értetlenség, hiszen a létező világok legjobbikát vitte a NATO Afganisztánba, mégsem kellett a szuper termék. Pedig hát a nyugati döntéshozók meg vannak győződve róla, hogy az ő alapelveik mindenki számára axiómák, aki meg nem éri fel ésszel őket, annak majd segítenek megérteni. Az elképzelt és vágyott nyugatias valóság most éppen Afganisztánban szaladt bele a helyi – törzsi – valóság méretes pofonjába, s az újabb apró tévedés ismét emberéletek sokaságát követeli.
Már kaptunk ízelítőt abból, hogy is néz ki Kabul egy hónappal az amerikai nagykövetség Pride-zászlajának kihelyezése után. Azt is tudjuk, hogy az egész tálib blitzkriegben puskalövés nagyjából akkor dörrent először, amikor a kabuli vidámparkban vidáman dodzsemező szakállasok a levegőbe lövöldözve ünnepelték sikereiket, a lakosság pedig résmentesen fog visszatérni a saría kézlevágós, asszonykövezős verziójához, mert még az is közelebb áll a kultúrájához, mint az úgynevezett nyugati értékek.
Mik is ezek? A tolerancia és az egyenlőség jelszavai alatt a nyugati világban éppen azt számolják fel, ami naggyá tette azt:
a demokráciát és a meritokráciát. A demokratikus alapértékek – például a szólásszabadság vagy a sajtószabadság – elinflálását most kevésbé a kormányok, mint a közösségi média gigavállalatai végzik; ez kellemetlen, de nem végzetes sérülés. Mélyebben vág a társadalom húsába az érdemalapú érvényesülés felszámolása az élet számos területén. Augusztus eleji hír, hogy az amerikai Nasdaq tőzsdén is bevezetik a cégek felső vezetésében a kötelező női, kisebbségi és lmbtq-kvótát (a kezdeményezést talán az Oscar-díj szabályai ihlették), a transzneműek ráengedésével éppen a női sport kivéreztetését kezdték meg. A sor tetszés szerint folytatható a Bundeswehr transznemű főparancsnokával vagy az amerikai hadsereg kevéssé katonás, elfogadós toborzóvideójával: az elv mindig az ideológiai megfelelőség vagy eladhatóság mint feltétel vagy legalábbis pluszpont, amikor pozíciót, pénzt, paripát osztanak.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Ezek közül bármelyik megvalósulása beláthatatlan következményekkel járna.
Az Európai Unió új diplomáciai vezetője rendkívül harcias.
Zelenszkij állítása szerint Macron személyesen neki is felvette az ötletet.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
