Az utóbbi hetekben egyre többen egyre magasabb szinten vetik fel a laborból szökött koronavírus elméletét. Vajon mennyire megalapozott felvetés ez, és mivel járna, ha beigazolódna?
Nagy Márton írása a Mandiner hetilapban.
„Egy legkésőbb 2020. december 31-ig bekövetkező biológiai terrorcselekmény vagy biológiai hiba egymillió halálesethez vezet majd hat hónap alatt.” Az állítás nem egy ősi jóslat, hanem egy négy évvel ezelőtti fogadás szövege: Martin Rees, a Princetoni és Steven Pinker, a Harvard Egyetem professzora próbálta még 2017-ben megtippelni a jövőt az erre szakosodott Longbets.org segítségével. Habár a tételmondatban megfogalmazott határidő fél éve lejárt, az eredményhirdetés még várat magára. Továbbra sem sikerült ugyanis minden kétséget kizáróan cáfolni vagy igazolni a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult koronavírus teóriáját. Ha bebizonyosodna, hogy laborszökevényről van szó, Rees nyerné a fogadást, ellenkező esetben Pinkernek kellene 400 dollárt adományoznia jótékony célra.
A laborból elszabadult vírus teóriája nem új keletű: sokan már a járvány kirobbanásakor felvetették, tudniillik a Vuhani Virológiai Intézet relatíve közel helyezkedik el az elsőként regisztrált fertőzési gócpontokhoz. Ezt akkoriban a legtöbben egyszerű összeesküvés-elméletnek bélyegezve söpörték le az asztalról, napjainkban azonban már az Amerikai Egyesült Államok elnöke és számos neves tudós is hihető alternatívának tartja a korábbi konteót, s alapos kivizsgálást szorgalmaz. Kína nem mondható partnernek ebben, ami érthető is: ha bebizonyosodna, hogy nem zoonózis által indult útjára a világjárvány, az aláásná Kína nemzetközi reputációját.
Ma már neves tudósok is hihetőnek tartják
Alapvetően két teória létezik, mely szerint nem természetes úton tört ki a koronavírus-pandémia. Ezeket mindenképp érdemes különválasztani, mert az egyik megvalósulása gyakorlatilag lehetetlen, a másiknak pedig bár nagyon kicsiny, nem elhanyagolható a valószínűsége.
Az előbbi teória a laboratóriumban, tudósok által kreált vírusról szól. Az ebben hívők leginkább arra alapozzák érveiket, hogy a SARS-CoV-2-höz legközelebb álló vírusvariáns genetikai kódja, mely a járvány előtt ismert volt a tudósok előtt, 96 százalékban egyezik a pandémia okozójának kódjával. Ez laikusként kísérteties hasonlóságnak tűnhet, ám összehasonlításképp látni kell, hogy az ember és a csimpánz genetikai kódja között mindössze 2 százalék a különbség – s a tudomány egyelőre nem tart ott, hogy a csimpánzokból embert faragjon. Így a génszerkesztett koronavírus elmélete továbbra is leginkább csak konteóként állja meg a helyét.
A második teória ennél sokkal életszerűbb: ez is hangsúlyozottan valószínűtlen, mégsem mondható lehetetlennek. E szerint a pandémiát okozó vírus természetes úton fejlődött ki, a vuhani kutatók gyűjtötték be és tanulmányozták a laboratóriumukban. Ezt követően az elképzelés szerint valamilyen emberi hiba vagy mulasztás folytán kijutott a környezetbe – innentől pedig mindannyian jól ismerjük a történetet. Fontos ismét hangsúlyozni, hogy ezen eshetőség alátámasztására sem áll rendelkezésre semmilyen bizonyíték, elméleti síkon azonban elképzelhető eredettörténetről van szó.
A járvány kitörésekor a spekulációk leginkább az olyan közösségekben kezdtek elterjedni, melyeket egyébként is az összeesküvés-elméletek melegágyaként tartanak számon. Minden bizonnyal nem véletlenül: a teória továbbgondolt változatai számos olyan elemet tartalmaznak, melyek egyébként összecsengenek a már jól ismert konteók bizonyos részeivel. A véletlenül elszökött vírus gondolatától néhány lépésben sokan oda is eljutottak, hogy Kína szánt szándékkal szabadította a felkészületlen világra a halálos kórt.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Több mint ezermilliárd forintot mozgat meg a kormány.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
