Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Az oroszokkal és a kínaiakkal fontos kereskedni, de a szuverenitás megőrzése még fontosabb – vallja az új tárcavezető. Jakub Kulhánek inspirálónak tartja a magyar diplomácia külkereskedelmi fókuszát.
Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban
Egy hónappal ezelőtt nevezték ki külügyminiszternek. Azért, hogy „keleti nyitás” legyen?
A külügyminiszteri poszton történt változásnak pártpolitikai okai voltak. Ezek szorosan összefüggnek a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) áprilisi kongresszusával, de ez a magyar olvasó számára kevésbé érdekes. A lényeg, hogy az ország külügyi beállítottsága nem változik. Eredetileg Tomáš Petříček minisztert Lubomír Zaorálek (jelenlegi kulturális miniszter – a szerk.) váltotta volna a külügyi tárca élén, aki korábban már betöltötte a posztot, sőt a cseh külpolitikai koncepció egyik kidolgozója volt. A kormányzati diplomácia iránya az én kinevezésemmel sem változik, Csehország számára továbbra is kulcsfontosságú az EU- és a NATO-tagság.
Elődjét állítólag azért menesztették Miloš Zeman államfő kérésére, mert nem támogatta sem az orosz és a kínai vakcina beszerzését, sem az oroszok részvételét a Dukovanyban működő atomerőmű bővítési projektjében. Ön mindkettőt támogatja?
Ahogy mondtam, a tárca élén történt váltást a szociáldemokrata párt kongresszusa és a vezetőség generálta. Minden politikai erőnek joga van kiválasztania saját minisztereit, akik képviselik a pártot. Szeretném hangsúlyozni, hogy sem a vakcinakérdés, sem a dukovanyi atomerőmű ügye nem játszott semmilyen szerepet ebben.
A magyar kormányzati irány e két ügyben egyértelmű: az orosz és a kínai oltóanyagokat azért tudta Magyarország gyorsan beszerezni, mert jók a kapcsolatai a két nagyhatalommal, és ismert a paksi erőmű bővítésében való orosz részvétel is. Ezek az együttműködések minták lehetnek önök számára?
Én személyesen minden olyan vakcina fogalmazását támogatom, amelyet jóváhagy az Európai Gyógyszerügynökség. A dukovanyi atomerőmű bővítésében gazdasági és biztonsági szempontok játszanak szerepet. Ebben az esetben a kormány úgy döntött, hogy az Egyesült Államokból, Franciaországból és Dél-Koreából invitálja a beszállítókat. Ezt szintén támogatni tudom.
Úgy tudjuk, önnek van egy szilárd koncepciója a külügy finomhangolására, a tárcán belüli külgazdasági vonal megerősítésére. A magyar külügyi struktúrát hatékonynak tartja?
Igen, valóban a prioritásaim közé tartozik a cseh vállalkozók, cégek külföldi beruházásainak támogatása. A külkereskedelem újraindítása a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság után kulcsfontosságú, erre kell összpontosítanunk. A magyar modellt, a külkereskedelmi és a külügyi feladatok minisztériumi összekapcsolását inspirálónak tartom.
Mindenki kereskedik az oroszokkal, de a politikai érdekek és értékek terén súlyos konfliktusok vannak Oroszország és az Európai Unió között. A vrběticei lőszerraktár 2014-es felrobbantásában való orosz részvétel miatt az orosz–cseh kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak, ezt jelzik a diplomaták kölcsönös kiutasításai. Hogyan jellemezné a viszonyt?
Külügyminiszterként nagyon sajnálom, hogy ez a diplomáciai konfliktus bekövetkezett, de hangsúlyozom: nem Csehország tehet róla. Határozottan reagáltunk a fejleményekre, szerintem ez helyes volt. Kiutasítottunk az országból tizennyolc orosz hírszerző tisztet, megszüntettük az orosz titkosszolgálatok rezidentúráját. Felső határt szabtunk annak, hogy hány munkatársa lehet a prágai orosz nagykövetségnek – ezt a döntést már régóta szorgalmazták a biztonsági szolgálataink. Ez óriási siker, példa nélküli biztonsági művelet volt, rendkívüli eset Csehország utóbbi három évtizedes történetében. Oroszországnak nincs miért csodálkoznia, mi csak védjük a szuverenitásunkat.
Oknyomozó újságírók kiderítették, hogy a robbantást az orosz katonai hírszerzés emberei követték el, ketten közülük később Szergej Szkripal megmérgezését hajtották végre. Hogyan lehet ezek után helyreállítani a Moszkvával való kiegyensúlyozott viszonyt?
A diplomácia feladata a tárgyalás. A cseh diplomácia nevében mondom, hogy mi készen állunk tárgyalni az orosz féllel a kapcsolataink gyakorlati aspektusairól, ha meglesz az akarat a másik oldal részéről is. Korrekt kapcsolatokra törekszünk minden országgal, de a szuverenitás és az állampolgáraink biztonsága a legfontosabb számunkra, így „erre nem megy vonat” – ahogy Csehországban szokás mondani.
Országa diplomáciai konfliktusban van Oroszországgal, Szlovákia önökkel való szolidaritásból szintén kiutasított diplomatákat, Lengyelország pedig hagyományosan idegenkedik az orosz befolyástól – a V4-államok közül egyedül Magyarország ápol szorosabb kapcsolatot Moszkvával. Nem okoz ez feszültséget?
Mindenekelőtt nagyra tartom, hogy Magyarország tagállamként mind a NATO-ban, mind az Európai Unióban kifejezte támogatását ez ügyben Csehország iránt. Nem a kiutasított nagykövetek száma alapján mérem a támogatást. De ezen túlmenően nem szeretném kommentálni szövetségeseink külpolitikájának részleteit.
Oroszország mellett a másik vitatott partnerállam Kína. A kínai befektetésekért verseny zajlik az európai államok között, Közép-Európában is. Magyarországra kínai vasúti beruházás, kínai vakcina, kínai egyetem érkezik. Csehország tartja a lépést, ez a gazdasági érdek? Mi a hozzáállásuk Kína „európai behatolásához”?
Kína nagyhatalom, gazdasági óriás, nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szabad piac és a határok nélküli kereskedelem korszakában érthető, hogy a kínai cégek minden régióban kiterjesztik tevékenységüket, nincs ez másképp az európai piacok esetében sem. A politikusok feladata a nemzeti érdekek védelme, ez megnyilvánul biztonsági kérdésekben és a törvények, így a tisztességes verseny, a fogyasztóvédelem szabályainak betartatásában is. Számomra a kínai gazdasági kapcsolatoknál kulcsfontosságú, hogy a cseh és ezzel együtt az európai cégek számára minél jobb hozzáférést biztosítsunk az ottani piachoz, vagyis hogy minél jobban le tudjuk bontani a kereskedelmi akadályokat.
A V4-országoknak konfliktusaik vannak az Európai Unión belül gazdasági, de legfőképpen politikai – jogállamisági, szuverenitásbeli, az unió jövőjével kapcsolatos – kérdésekben. Nyugat vagy kelet? Van-e az uniós integrációnak alternatívája?
A kis közép-európai országok számára nincs alternatívája az EU-nak és a NATO-nak. Biztos, hogy mindkét szervezetnek vannak hibái, de tagként mindkettőt van lehetőségünk befolyásolni belülről. Történelmünkben először van ez így. A csehek számára máig erős történelmi trauma a müncheni egyezmény (a nagyhatalmak szerződése 1938. szeptember 30-án Csehszlovákia felosztásáról – a szerk.), amikor a nagyhatalmak rólunk, de nélkülünk döntöttek. Ma egyenlő félként ülünk tárgyalóasztalnál ezekkel az európai hatalmakkal. A visegrádi szövetségnek együttesen olyan ereje van, mint a legnagyobb uniós államoknak.
A jogállamisági, szuverenitásbeli, az EU jövőjével kapcsolatos kérdésekben, illetve az illegális bevándorlás, a járványkezelés ügyei között van olyan, amelyikben Csehország nem osztja a magyar álláspontot?
A migráció kérdésében vagy a koronavírus-járvány kezelésében nagyon közel van a cseh álláspont a magyarhoz. De evidens, hogy a huszonhét uniós tagállam nem lehet minden kérdésben azonos véleményen.
Miért fontos szövetséges önök számára Magyarország?
Geopolitikai okokból, kulturálisan, gazdaságilag és politikailag a közép-európai országok természetes partnerek. Magyarországot Csehország közeli szövetségesének tartom. A közös múltunk összeköt.
Miért van még mindig spiritusz a visegrádi szövetségben?
A V4-ben lévő spiritusz természetesen él – ennek bizonyítéka az, hogy a négyek közötti barátság független attól, hogy adott országokban melyik párt nyeri a választást. Mindegyik államban mindegyik kormány fenntartja, ápolja ezt a barátságot, és ez így van rendjén. A kormányközi együttműködésen túl a visegrádi kooperáció minden szinten működik. Önkormányzati szinten is: az Olomouci kerület például idén meghirdette a Magyarország-évet, nagyon szívélyesek a partneri kapcsolatok a cseh és a magyar városok között. Sikeresek vagyunk továbbá országaink gazdasági összekötésében, s a tudomány és az innováció terén is működnek a visegrádi kapcsolatok.
Túl vannak a koronavírus-járvány nehezén? Mik a jelenlegi adatok, és milyen fázisban nyitnak a nyár elején?
Nincs meghatározott menetrendje a nyitásnak, mindig az új fertőzöttek számától függ. Ha minden jól megy, nyárra az összes gazdasági korlátozás megszűnik, de továbbra is be kell majd tartani a szigorú egészségügyi intézkedéseket. És valamilyen szinten korlátozva lesznek a tömegrendezvények. Külügyminiszterként azon dolgozom, hogy az utazások minél inkább mentesek legyenek az akadályoztatástól – a csehek és a magyarok egyaránt megérdemlik ezt másfél évnyi járványügyi korlátozás után. Magyarországgal is megállapodtunk a védettségi igazolványok kölcsönös elismeréséről. Szóval a csehek innentől kezdve nyugodtan elutazhatnak várost nézni Budapestre, önök pedig hozzánk, Prágába.
Visszatérve a cseh belpolitikára, zárókérdésként: a kabinetbeli személycserék azt jelzik, hogy nem problémamentes a két kormánypárt, az ANO és a ČSSD együttműködése. Októberben választás lesz. Ha újra felhatalmazást kapnak, működőképes lesz ez a koalíció?
A miniszterek cseréje minden kormány, illetve koalíciós párt belső ügye, ezzel nincs semmi gond. A koalíciós kormányzás sohasem tökéletes, Csehországban sincs ez másként. Itt sem volt mindig felhőtlen a viszony a partnerek között, sőt a feszültség többször ki is verte a biztosítékot a kormányban. Most néhány hónapos kemény választási kampánynak nézünk elébe. Nagyon bízom abban, hogy sikeres lesz a Cseh Szociáldemokrata Párt. Hogy kormányra kerülünk-e, és ki lesz a koalíciós partnerünk, nos, azt csak a választás után tudhatjuk meg.
Jakub Kulhánek
1984-ben született Mělníkben. A prágai Károly Egyetemen, majd a washingtoni Georgetowni Egyetemen végezte tanulmányait a nemzetközi kapcsolatok terén. Karrierjét elemzőként kezdte a prágai Association for International Affairs nevű külügyi agytrösztnél, majd kutató volt Washingtonban a Center for European Policy Analysisnél (CEPA), illetve Brüsszelben a NATO Parlamenti Közgyűlése mellett. 2011-től a cseh alsóház alelnökének, 2013-tól a külügyiminiszter tanácsadója. 2014-ben a védelmi miniszter parlamenti ügyekért felelős helyetteseként, majd 2016-ig külügyminiszter-helyettesként dolgozott. 2018-tól a belügyminiszter helyettese volt, április 21-én pedig külügyminiszternek nevezték ki.
Nyitókép: Mátrai Dávid