Hozott-e változásokat az új elnök a szigetországban? Hatott-e a kommunisták politikájára a koronavírus? Milyen irányba mozdulhat el az Egyesült Államokkal való viszony Joe Biden hatalomra jutásával? Betekintünk a 2020-as évek létező szocializmusába.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
Kuba vezetése a minap jelentette be, hogy rendkívüli mértékben, az eddigi 127-ről 2000-re növeli azon tevékenységek számát, amelyeket az állami cégeken kívül magánvállalkozók is folytathatnak – azaz Kuba 2021-ben, ha a maga korlátos módján is, de megnyílik a kapitalista gazdaság számára. A piaci viszonyok az év végére nagyjából a nyolcvanas évek Magyarországára fognak hasonlítani.
Szűk hatszázezer lakos, nagyjából a munkaerő 13 százaléka dolgozik a nem állami szektorban, 40 százalékuk megélhetése a turizmustól és a közlekedési szolgáltatásoktól függ – és hiába számít a kubai szerény, de legalább kellőképpen izolált és védett gazdaságnak, azért a koronavírus-járvány ott is éreztette hatását. A 2020-ban 11 százalékra taksált GDP-csökkenés zömét épp a turistákból élő magánzók érezték a zsebükön, előtte a növekedés 1 és 2 százalék között mozgott. Mivel a nemzetközi turizmus egy ideig még bizonyosan nem talál magára, a magánszektor üzleti lehetőségeibe belekóstoló százezrekkel most bizony kezdenie kell valamit a kormánynak.
Bontja a rendszert a koronavírus
A koronavírus-járvány egyfajta katalizátorként szolgált a gazdasági reformokhoz, amelyek régóta megosztottság tárgyát képezik a Kubai Kommunista Párton (PCC) belül. Bár a szakpolitikai vezetői posztokat szűk másfél évtizede a Washington támogatta Fulgencio Batista katonai diktátor leváltásával végződő, 1959-es forradalom után született káderek töltik be, mindmáig töretlen a Fidel Castróval együtt harcoló, nyolcvan fölötti „nagy öregek” befolyása. Raúl Castro, Fidel 89 éves öccse a mai napig a PCC főtitkára, a másodtitkár, José Ramón Machado Ventura betöltötte a 90-et – és jellemzően nem velük kapcsolatban merül fel az a gyanú, hogy a fiatalok bábjaként díszelegnek a párt élén. Sokkal inkább a forradalom után egy évvel született Miguel Díaz-Canelt, az ország elnökét tartják a Kuba-szakértők önálló mozgástérrel nem rendelkező, fogott embernek. A rendszer hatalomgyára ugyanis továbbra is arról húzza le az összes létező bőrt, hogy a pártvezérek maguk is Fidel Castro oldalán hozták el Kubának a dicsőséges szocializmust, és az öreg forradalmárok maguk sem átallják múltjukat kihasználni a párton belüli helyezkedéskor.
Melyik húsvéti szimbólum fért bele és melyik nem a szocialista világnézetbe? Miről írt a szocialista sajtó húsvét idején? És mi köze van a focinak a húsvéthoz? – ezekre a kérdésekre válaszolt a Mandinernek Porogi András, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.
De egyelőre még nem lélegezhetünk fel.
Az új vezetés szerint a vírus mesterséges úton, egy biológiai laboratóriumból szabadult ki.
A barnamedvék elszaporodása miatt a szlovák kormány kilövési kvótát és rendkívüli helyzetet hirdetett ki.
Egy érdekes egybeesésre hívta fel a figyelmet Bohár Dániel.
A szakértő úgy véli, hogy az aranysakálok, rókák és kutyák terjesztette fertőzés komoly betegség kockázatával jár, ezért mindenkinek érdemes odafigyelnie.
A két ország kapcsolata tehát szoros és jó, de a „lista- ügy” nem fog elmúlni nyomtalanul.
Korábbi csapatai és játékosai mellett szövetségi kapitányunk is búcsúzott tőle.
