Amennyire nagyszerű a Szép versek 1944 alapötlete, annyira meglepő, hogy eddig senkinek nem jutott eszébe összeállítani egy efféle kiadványt. Zoltán Gábor az éves versantológia mintájára egy kötetbe szelektáltarendezte az 1944-es év költői termését, könyvét pedig az a radikális gesztus teszi igazán érdekessé, hogy a szélsőjobbos sajtóból éppúgy válogatott verseket, mint mondjuk Illyés Magyar Csillagából. Egy lapon, elegyesen közli a korszak kimagasló alkotóinak – köztük számos, zsidósága miatt üldözött szerzőnek – és a véresszájú nyilas rigmusgyártóknak a műveit. Ezekből kiindulva Zoltán nem sejtett összefüggéseket tár fel, kényes-különös információkkal gazdagítja a 20. századi művészvilágról alkotott képünket: megtudjuk tőle például, hogy Rátonyi Róbert és Bilicsi Tivadar nyilas pártünnepségen szórakoztatta a nagyérdeműt, illetve megismerhetjük a későbbi popcézárnak, Erdős Péternek a német megszállás előtt közölt, nem is tehetség nélkül írt verseit. Zoltán Gábor a kutyaütő pártköltők mellett érdekes szerzők sorsát emeli ki a feledésből: az egyik legnagyobb felfedezés az egyébként Sára Sándor Pergőtüzében is feltűnő Gellért Sándor, aki Don-kanyari tapasztalataiból írt eposzt „népies”, ám összehasonlíthatatlanul egyéni stílusban.
Ugyancsak fontos alakja a könyvnek a népi táborból induló Erdélyi József, akiből a világháború idejére Szálasi egyetlen nagy formátumú költő híve lett – most láthatjuk, milyen kegyetlen sorokra ragadtatta vakhite. „Így is lehet, lám, zsidók nélkül; / így is szép, szebb a Dunapart: / népesebb bár, halkabb… E tájkép / nem feledte el a magyart” – örvendezett a zsidóüldözés csúcspontján. Erdélyi a háború után bujkált, majd börtönbe került, hogy aztán csakhamar rehabilitálja a kommunista rendszer. Nem ez az egyetlen eklektikus életút, amelyet Zoltán antológiája felrajzol.
Jelentős kutatómunkán alapuló, az 1944-es évet a maga szörnyű komplexitásában láttató válogatást adott közre Zoltán Gábor – kár, hogy a versrészletekre felhúzott fejtegetései többnyire bornírt közhelyeknél ragadnak le. Mondandójának alapgondolata, hogy az emberből minden civilizált máza ellenére bármikor előhozható animális, gyilkolásra kész valója. Ez – gondoljunk csak a szerzőnek a nyilas infernót lefestő, megrázó dokumentumregényére, az Orgiára – teljességgel elfogadható állítás. Az író innen azonban ahhoz a következtetéshez jut, hogy bármiféle kollektív hovatartozásra való hivatkozás a vérszomjas törzsiség jele, s a modern, urbánus individualizmus az etikus emberlét legbiztosabb záloga.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Egy zenész és egy tartalomkészítő. Mindketten dánok, influenszerek és immár évek óta Magyarország az otthonuk. Miért döntöttek úgy, hogy itt kezdenek új életet, mik a benyomásaik rólunk magyarokról, és miként lehetnénk még vonzóbb célpont a külföldiek számára. Utánajártunk!
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
Rab Irén új könyvét akár történelmi útikalauznak is felfoghatnánk, amolyan gyakorlati tájékoztatónak a feledékeny közvélemény számára a határon túli magyarság közösségeiről. Gágyor Péter könyvrecenziója.
Javier Milei argentin elnök lenyűgöző éleslátásról, műveltségről és szilárd világnézetről tett tanúbizonyságot egy olyan eseményen, ahol a jelek szerint káosz és tanácstalanság uralkodott a fejekben.
Mert Magyar Péter vizuális környezetszennyezésnek tartja azokat.
A Tisza Párt a harmadik, a Fidesz és a KDNP közös listája pedig a hetedik helyre került.
