Egy dróncsapás ára: drágább dízel, drágább élet

2026. július 10. 12:42

A háború egyik legfontosabb gazdasági tanulsága, hogy nem mindig az számít, mennyi olaj van a föld alatt. Legalább ennyire fontos, hogy működnek-e a finomítók, járnak-e a csővezetékek, és eljut-e a dízel oda, ahol szükség van rá. Ha ez a lánc megsérül, annak Magyarországon is ára lehet.

2026. július 10. 12:42
null

Oroszország július végéig korlátozza a dízelexportot, miután több finomítóját ukrán dróntámadások érték. A cél nyilvánvaló, a kieső termelés mellett biztosítani a belföldi üzemanyag-ellátást. A döntésre a piac azonnal reagált, a dízel határidős jegyzései érezhetően emelkedtek. És a robbanás lökéshullámai a magyar kutakat is el fogják érni.  

Ezt is ajánljuk a témában

Olaj van, dízel nincs

A háború alatt a figyelem a nyersolaj árára összpontosul, most azonban a dízelpiac az, ahol komoly változások jöhetnek. A nyersolaj önmagában még nem üzemanyag. Ahhoz, hogy egy kamion vagy mezőgazdasági gép tankjába gázolaj kerüljön, finomítókra, hidrogénező egységekre, tárolókra, csővezetékekre és működő logisztikai hálózatra van szükség.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Éppen ezért fordulhat elő az a látszólagos ellentmondás, hogy egy olajban gazdag ország üzemanyaghiánnyal küzd. Oroszország továbbra is jelentős nyersolaj-termelő, de ha a finomítói kapacitás sérül, akkor a dízel kínálata is visszaesik.

A hatáslánc ráadásul nem áll meg a határokon. Oroszország a világ dízelkínálatának mintegy 11 százalékát adja. Egy ilyen szereplő átmeneti kiesése önmagában is elegendő ahhoz, hogy megemelje a nagykereskedelmi árakat.

Ezt is ajánljuk a témában

Egy csapás, ami Magyarországnak is fáj

A magyar gazdaság jelentős része dízelre épül. A közúti áruszállítás, az élelmiszer-logisztika, a mezőgazdaság, az építőipar és a legtöbb nehézgép gázolajat használ. Ha Európában emelkedik a dízel nagykereskedelmi ára, annak hatása idővel a hazai üzemanyagárakban is megjelenhet.

Az árakra természetesen számos más tényező is hatással van. A forint árfolyama, az adózás, a MOL beszerzési szerkezete és a régiós piaci viszonyok egyaránt befolyásolják a magyar kutak árazását. Mégis, egy tartós nemzetközi dízelhiány előbb-utóbb növeli a hazai költségeket is.

Az üzemanyagár növekedése pedig további dominóhatásokat eredményez. A szállítmányozók költségeinek egyik legfontosabb eleme az üzemanyag. Ha ez drágul, akkor idővel emelkedni fognak a fuvardíjak is. Ez pedig végül megjelenik az élelmiszerek, az építőanyagok és számos más termék fogyasztói árában is.

Nem véletlen, hogy a jegybankok is kiemelten figyelik az üzemanyagpiacot. Hiszen a fentiek miatt a dízel ára az inflációt is befolyásolja.

Védőpajzs nélkül

A magyar piac ma ráadásul érzékenyebben reagálhat a külső ármozgásokra, mint néhány évvel ezelőtt. A magyar Országgyűlés ugyanis június 23-án 130 igen szavazattal 36 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett elfogadta az üzemanyagárstop kivezetéséről szóló javaslatot. Azaz a gázolaj esetében már nem érvényes a 615 forintos literenkénti árstop.

Az árkorlát megszűnésével ismét a nemzetközi piac vált a meghatározó tényezővé. Emellett a közelmúltban kivezetett, úgynevezett védett üzemanyagár-rendszer is azt jelenti, hogy a hazai árak ma kevésbé vannak elszigetelve a világpiaci folyamatoktól.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden nemzetközi ármozgás azonnal ugyanakkora mértékben jelenik meg Magyarországon. A kapcsolat azonban közvetlenebb lett.

Sűrűsödő fekete árnyak

Oroszország korábban is korlátozta már az üzemanyag-exportot, jellemzően a belföldi árak stabilizálása érdekében. A mostani helyzet azonban eltérő.

A kiváltó ok ezúttal nem szezonális kereslet vagy adminisztratív beavatkozás, hanem a finomítók elleni katonai támadások. Más szóval nem az olaj fogyott el, hanem a feldolgozókapacitás sérült meg.

Ez komoly különbséget jelent. Egy finomító helyreállítása ugyanis hónapokat, egy új létesítmény megépítése pedig akár 5-10 évet is igénybe vehet. A finomítói kapacitás így a globális energiaellátás egyik legnehezebben pótolható eleme.

A következő hetekben eldől, hogy az orosz exportkorlátozás átmeneti piaci zavar marad-e, vagy tartósabban is feszesebbé teszi a dízelpiacot. Magyarország számára nem az a kérdés, hogy lesz-e elegendő nyersolaj a világon, hanem az, hogy elegendő dízel jut-e el Európába, és ha igen, akkor milyen áron.

A cikk szerzője az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Nyitókép: AFP

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
martens
2026. július 10. 23:25
Miről beszéltek? Szundi megmondta, hogy nincs is háború.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2026. július 10. 17:27
A magyarországi dízelhasználatról. A nemzeti szuverenitás erődítésén dolgozó Orbán-kormányok az energiafüggetlenség kialakításán sokat dolgoztak. Majd egyszer kiderül, hogy miért nem foglalkoztak kézenfekvő lehetőségekkel, hazai potenciálokkal sokkal nyomatékosabban, mint pl.: - hazai szénvagyonnal, és a szénalapú szintézisgáz - akár közlekedéscélú - felhasználásával; - hazai uránvagyonnal; - hazai geotermikus potenciállal, meglévő mélyfúrt kutak tömege mellett!; - a keletkező biomassza sokkal nagyobb tömegű, de nem a nagyerőművek szintű, hanem szofisztikáltabb lokális kiserőművek szintjén, -és a közlekedésben felhasználva (mint a kaposvári buszoknál); - a hazai dízelmeghajtású járműparknál a gázzal kevert üzemelés engedélyezése, mint Lengyelországban; - a földmegmunkáláskímélő mezőgazdasági termelési rendszerek bevezetésével;
Válasz erre
1
0
polárüveg
2026. július 10. 17:15
Az oroszországi mélységi csapások a legnagyobb valószínűséggel a londoni tőzsde, vagyis a londoni Cityy érdekei alapján történik. Azért is akarják az ukrajnai háborút fenntartani, hogy a háború ürügyén szabadon rombolhassák az orosz infrastruktúrát Oroszország teljes területén. Mindennek a végcélja az, hogy megszerezhessék Oroszo. gazdasági potenciálját, természeti javait. A napóleoni háború idején kidolgozott bankártervet ennyi balul sikerült kísérlet, mint Napóleon támadása, az 1800-as évek végei és 1900 évek elejei orosz természeti kincsek, bányák, erdők, földek, bakui olajkutak (Rotschild-tulajdonban a petrodollár bevezetésére készülve), gyárak felvásárlásai, melynek nem a Lenin-Trockij páros, hanem Sztálin vetett véget, Hitler kísérlete, a Jelcin-éra kísérlete után sikerre akarják vinni. Katonai, pénzügyi és a magyar választáson tesztelt titkos technikai-mentális befolyás segítségével. A profit császárai nem a társadalom vagy emberek barátai, az élet-halál urai akarnak lenni.
Válasz erre
0
0
grrrgo
2026. július 10. 15:37
Hát, most már oda kéne baszni az aztalra, két kézzel! Három embernek kellene találkozni, Trumpnak, Putyinnak és Hszi Csin-pingnek. Ukrajnában ameriaki és kínai békefenntartókkal míg Iránban orosz és kínai békefenntartókkal kellene rendet csinálni. Aki a békefenntartókra lő az automatikusan háborút indít Amerika és Kína ellen is! Itt van a három nagy. Össze kellene fogniuk, hogy végre ne minden pénz és energia háborúra és pusztításra menjen el! Van elég gondunk az AI-val is nem hiányozank még hozzá a szankciók és az energiavállság. És a GDP-nk 5%-a se háborúskodásra legyen elpazarolva menjen a családtámogatásra! Down with war, assholes!
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!