Egy dróncsapás ára: drágább dízel, drágább élet

Oroszország július végéig korlátozza a dízelexportot, miután több finomítóját ukrán dróntámadások érték. A cél nyilvánvaló, a kieső termelés mellett biztosítani a belföldi üzemanyag-ellátást. A döntésre a piac azonnal reagált, a dízel határidős jegyzései érezhetően emelkedtek. És a robbanás lökéshullámai a magyar kutakat is el fogják érni.  

Olaj van, dízel nincs

A háború alatt a figyelem a nyersolaj árára összpontosul, most azonban a dízelpiac az, ahol komoly változások jöhetnek. A nyersolaj önmagában még nem üzemanyag. Ahhoz, hogy egy kamion vagy mezőgazdasági gép tankjába gázolaj kerüljön, finomítókra, hidrogénező egységekre, tárolókra, csővezetékekre és működő logisztikai hálózatra van szükség.

Éppen ezért fordulhat elő az a látszólagos ellentmondás, hogy egy olajban gazdag ország üzemanyaghiánnyal küzd. Oroszország továbbra is jelentős nyersolaj-termelő, de ha a finomítói kapacitás sérül, akkor a dízel kínálata is visszaesik.

Egy csapás, ami Magyarországnak is fáj

A magyar gazdaság jelentős része dízelre épül. A közúti áruszállítás, az élelmiszer-logisztika, a mezőgazdaság, az építőipar és a legtöbb nehézgép gázolajat használ. Ha Európában emelkedik a dízel nagykereskedelmi ára, annak hatása idővel a hazai üzemanyagárakban is megjelenhet.

Az üzemanyagár növekedése pedig további dominóhatásokat eredményez. A szállítmányozók költségeinek egyik legfontosabb eleme az üzemanyag. Ha ez drágul, akkor idővel emelkedni fognak a fuvardíjak is. Ez pedig végül megjelenik az élelmiszerek, az építőanyagok és számos más termék fogyasztói árában is.

Nem véletlen, hogy a jegybankok is kiemelten figyelik az üzemanyagpiacot. Hiszen a fentiek miatt a dízel ára az inflációt is befolyásolja.

Védőpajzs nélkül

A magyar piac ma ráadásul érzékenyebben reagálhat a külső ármozgásokra, mint néhány évvel ezelőtt. A magyar Országgyűlés ugyanis június 23-án 130 igen szavazattal 36 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett elfogadta az üzemanyagárstop kivezetéséről szóló javaslatot. Azaz a gázolaj esetében már nem érvényes a 615 forintos literenkénti árstop.

Az árkorlát megszűnésével ismét a nemzetközi piac vált a meghatározó tényezővé. Emellett a közelmúltban kivezetett, úgynevezett védett üzemanyagár-rendszer is azt jelenti, hogy a hazai árak ma kevésbé vannak elszigetelve a világpiaci folyamatoktól.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden nemzetközi ármozgás azonnal ugyanakkora mértékben jelenik meg Magyarországon. A kapcsolat azonban közvetlenebb lett.

Sűrűsödő fekete árnyak

Oroszország korábban is korlátozta már az üzemanyag-exportot, jellemzően a belföldi árak stabilizálása érdekében. A mostani helyzet azonban eltérő.

Ez komoly különbséget jelent. Egy finomító helyreállítása ugyanis hónapokat, egy új létesítmény megépítése pedig akár 5-10 évet is igénybe vehet. A finomítói kapacitás így a globális energiaellátás egyik legnehezebben pótolható eleme.

A következő hetekben eldől, hogy az orosz exportkorlátozás átmeneti piaci zavar marad-e, vagy tartósabban is feszesebbé teszi a dízelpiacot. Magyarország számára nem az a kérdés, hogy lesz-e elegendő nyersolaj a világon, hanem az, hogy elegendő dízel jut-e el Európába, és ha igen, akkor milyen áron.

A cikk szerzője az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Nyitókép: AFP