Visszahoznák a legsötétebb 90-es éveket: az Energiajogász levezette, mire készül a Tisza Párt és Kapitány István

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Kapitány István, a Tisza Párt tanácsadója és miniszterjelöltje nemrég egy fórumon arról beszélt, hogy „sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kevesebb árstopra, árrésstopra”.

Ennek kapcsán kerestük meg Tóth Mátét, az Energiajogászt. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy amennyiben a felsorolt intézkedéseket a Tisza Párt kivezetné, az milyen hatással lenne a magyar gazdaságra.

„Amit az elmúlt 16 évben felépítettünk, az részben annak az eredménye, hogy van állami tulajdonban lévő, tehát ellátásbiztonságra használható energiatárolónk, amit az E.ON-tól vettünk. Van 100 százalékban állami tulajdonban álló MVM-ünk, visszaszerzett erőműveink, hálózatüzemeltetőink, kötelező hatósági árunk, gázfelajánlási rendeletünk, egyetemes szolgáltatásunk. Van olyan rezsivédett lakossági villanyunk és földgázunk, amelyeknek az átlagárig a fogyasztása a legolcsóbb Európában. Ez bár látszólag egy egyszerű eredmény, mert könnyű garantálni, de az a rengeteg fogaskerék, ami a rendszer mögött van, elképesztően hatalmas munka volt.”

„Az egész valójában azon az alapelven nyugszik, hogy itt beavatkozás történik a piacon. 

Mindez azt jelenti, hogy az energiaszektornak közgazdász nyelven oligopol vagy monopol struktúrái és helyzetei vannak. Ha nem avatkozik be az állam, például a jelentős piaci erővel rendelkező szereplők kapcsán, akkor egy-két nagy szereplő felfalja az összes kis szereplőt” – magyarázta.

Tóth rámutatott arra, hogy ennél azonban sokkal fontosabb, hogy az a jóléti rendszer, amely 16 év alatt kiépült, kizárólag azon alapszik, hogy az állam ezernyi ponton beavatkozik ebbe a folyamatba. 

• Beavatkozik hatósági árral,
• beavatkozik kötelező felajánlással, fel kell ajánlani például a kötelező földgázkapacitást egyetemes szolgáltatásra. 
• De beavatkozik különadóval is.

„Így vonja el a MOL-tól az Urals orosz olaj és a Brent világpiaci olaj közötti árkülönbözet 95 százalékát, ami automatikusan a rezsivédelmi alapba kerül. Továbbá az állam kötelező állami tulajdonnal is beavatkozik, így van stratégiai tároló, és így vannak jelen azok a szereplők, akikkel végre lehet hajtatni az alacsony lakossági árat” – sorolta. 

Kapitány István az összes fogaskereket támadja

Ezután az Energiajogász hozzátette, hogy ezek tartják fenn ezt a rendszert, az üzemanyagár tekintetében pedig azt látjuk, hogy védett ár is kell ilyen „ínséges időkben” – miközben háborog a világ körülöttünk –, hogy az eddigi rend fenntartható maradjon.

„Aki azt mondja, hogy kevesebb államra van szükség, ki kell vonulni, nem kell különadó, nem kell ennyi hatósági ár, az nagyon veszélyes dolgokat emleget. 

 – hívta fel a figyelmet.

Tóth Máté ezután arra is rámutatott, hogy ezek hiányában a „Bezzeg Csehországhoz” tudnánk felzárkózni, ahol a villany és a földgáz ára az itteni 3,5-szerese. Míg Magyarországon jelenleg 2,6 eurócent a földgáz ára kilowattóránként, addig Csehországban 9,5. „Arról nem is beszélve, hogy a benzin ára elérhetné így az ezer forintot is literenként. Tehát ide jutnánk el, ha megpiszkálnánk az állami beavatkozást az energiaszektorban” – ismertette.

Tóth szerint elég lenne egy rossz döntés, és vágtató infláció mellett 

„Amögött, hogy Kapitány a partvonalon kívülről bekiabál, felsejlik egyfajta tudatosság is, hogy itt szándékosan akar a nagytőke beavatkozni. Az sem véletlen, hogy épp a Shell egykori globális alelnöke tett ilyen kijelentést. Mint ismert, a Tisza Párt soraiban Globesec-esek és Erstések is megjelentek” – húzta alá.

A nagytőkével visszatérnének a ’90-es évek és összedőlne a jóléti rendszer

Az Energiajogász arra is figyelmeztetett, hogy ez a fajta „bekiabálás” nem vehető félvállról, mert a felsoroltak elvétele mind tudatos pusztítása lenne annak a rendszernek, ami felállt, és a globális nagytőke megjelenése a ’90-es évek szintjére tolná vissza a magyar gazdaságot.

„Ezt határozottan állítom. 2010-től ott voltam a tárgyalótermekben Luxemburgban, ott voltam Washingtonban, ahol az utóvédharcokat vívta a nemzetközi nagytőke mindenféle nemzetközi perekben, és voltak, akik 

A szakértő emlékeztetett arra, hogy azokban az években Magyarország félperiférián helyezkedett el, alárendelt helyzetben volt, és akkoriban mind a kül-, mind a belpolitikát kívülről diktálták. „A gazdasági életben csak felvevőpiacnak, összeszerelő üzemnek tartottak minket, és a teljes energetikai infrastruktúra külföldi kézben volt. Nekem ezek a kijelentések erre utalnak, ez pedig azt eredményezné, hogy Magyarország ismét egy félgyarmati helyzetbe kerülne, száguldó energiaárakkal, energiaszegénységgel és teljes leértékelődéssel” – vázolt fel egy negatív forgatókönyvet.

Óriási a tét április 12-én

Tóth Máté végül Kapitány István kijelentéseinek tükrében azt is összegezte, hogy az energetikai szektort illetően mi a választás tétje. „Látszólag bonyolult az energetika kérdése, de jobban belegondolva egyszerű dolgokról van szó. Ha valaki a nemzetközi nagytőke nevében azt mondja, hogy kevesebb állami beavatkozásra van szükség ezen a területen – mikor kizárólag az biztosítja az alacsony árakat és az ellátásbiztonságot is, hogy minden elemében állami a szabályozás –, ott biztosak lehetünk benne, hogy ez a képlet csak azt eredményezheti, hogy ezer forint felett lesz az üzemanyag ára. A villanyé pedig négyszeresére, míg a földgázé három és félszeresére emelkedhet. Közben az sem biztos, hogy lenne benzin a kutakon, földgáz a tározókban télire.”

„Tehát konkrétan ez a tét, az pedig egyértelmű, hogy 

A magyarországi jóléti rendszer pedig sehogy máshogy nem garantálható, csak az olcsó hazai források állami kézben tartásával és az olcsó orosz energiahordozók biztosításával” – szögezte le.

„S ha már orosz energiahordozók: nem szabad elfelejteni, hogy Kapitány István korábban az orosz energiahordozókról való leválás mellett kardoskodott. Pedig a jó döntéshez elég lenne csak szétnézni a világpiacon, hogy hol mennyiért található kőolaj vagy földgáz. Nyugat-Európa épp az ilyen rossz döntések miatt nem talál elegendő földgázt a saját ellátására sem” – zárta gondolatait az Energiajogász.

Nyitókép: Kapitány István Facebook-oldala