A nyugdíjasok fizetnék meg a Tisza Párt neoliberális álmainak az árát

Jövő héten már kézhez kapják a nyugdíjasok a havi ellátáson felül a 13. havi nyugdíjat, majd várhatóan néhány nappal később a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete is megérkezik. 

Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők egyszerre kapnak kézhez egy jelentős összeget februárban. Ha valakinek az ellátása havonta 160 ezer forint, akkor tehát februárban 360 ezer forintot kap kézhez, két részletben, pár nap különbséggel.

A kiegészítő nyugdíjak ugyanakkor nem mindenkinek tetszenek: az ellenzék, a baloldalhoz köthető közgazdászok azonnal megszüntetnék a 13. és a 14. havi nyugdíjat, ezeket Brüsszel sem nézi jó szemmel.

A nyugdíjasok jóléte nem fontos?

Az elmúlt hónapokban szinte nem volt olyan, a balliberális oldalhoz és a már a Tisza Párthoz is köthető politikus vagy közgazdász, aki ne szólalt volna fel a pluszhavi nyugdíjak ellen, eltérő okokkal alátámasztva, miért nem kellene az időseknek magasabb nyugdíjat fizetni.

A kormány nyugdíjrendszerét bírálókban egy közös, mindegyikük aggódik a plusz juttatások költségvetési terhe miatt, és nincs ez másképp a Tisza Párt vagy az Európai Bizottság soraiban sem. A legkritikusabbak azok a bukott politikusok és közgazdászok, akik 2010 előtt érdemben hozzájárultak az életszínvonal visszaeséséhez:

• Bokros Lajos,
• Bod Péter Ákos,
• Petschnig Mária Zita,
• Lengyel László,
• Mellár Tamás,
• Vértes András és
• Király Júlia.

A nyugdíjemelésnek ezt a módszerét ellenzőknek abban igazuk van, hogy a költségvetésben jelentős, 1000 milliárd forintot meghaladó kiadást jelent a kéthavi plusz nyugdíj, de olyan kompenzáció nem létezik, ami ne terhelné meg a büdzsét. Azt ugyanakkor elfelejtik hozzátenni, hogy nincs ma már olyan ország, ahol a magyarországihoz hasonló nyugdíjrendszerben a befizetett társadalombiztosítási járulék fedezi a nyugdíjkiadásokat, mindenhol szükség van a költségvetésből átirányított kiegészítésre.

A közelmúltban a Republikon Intézet témában rendezett konferenciáján – amelyről a Mandiner is tudósított – több érvet is felsorakoztattak a 13. és a 14. havi nyugdíjak ellen, változatos érvekkel. Mihályi Péter liberális közgazdász egyebek mellett kifejtette, hogy azonnal eltörölné az idősek kéthavi plusz pénzét, miközben a korábban a Tisza Párt nevében nyilatkozó, majd kötődését letagadó Simonovics András nyugdíjszakértő még el is ismerte, hogy valós, azaz reálértelemben is érzékelhető nyugdíjemelést jelent a 13. és a 14. havi nyugdíj.

A Tisza Párt a nyugdíjasok megtévesztésével próbálkozik

Magyar Péter és pártja egyelőre nem közölte, mit kezdene a 13. és 14. havi nyugdíjjal, az ellenzék vezetője a sok más kormányzati intézkedés megtartásával és kiegészítésével kapcsolatos alaptalan ígérgetése során sem tett említést ezekről. 

Magyar Péter többször ígéretet tett arra, ha pártja nyerne, akkor egy évi 200 ezer forintos keretösszeggel feltöltött SZÉP-kártyát kapnának azok az idősek, akiknek legfeljebb 100 ezer forint a nyugdíjuk, 130 ezer forint fölött pedig már nem járna a plusz juttatást.  

A Tisza Párt elképzelése tehát legfeljebb azoknak az időseknek kedvezne, akik 50-60 ezer forint ellátásban részesülnek, nekik is mindössze évi 20-40 ezer forinttal, amelyet csak élelmiszerre költhetnének.

A piac nem barátja az időseknek

Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságért felelős szakpolitikusa, a Shell korábbi alelnöke, Kármán András egykori Erste vezető és maga Magyar Péter is többször világossá tették, hogy piacpárti fordulatot hajtana végre a Tisza Párt, ha kormányra kerülne. 

A Tisza Párt kiszivárgott, Magyar Péterék által titkolni próbált programjából kiderül, 

Ezzel a jelenlegi, szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszer helyett az öngondoskodásra építő rendszert vezetnének be, amely óriási járulékemelést jelentene, miközben a munkavállalók befizetéséből a pénztárak gazdálkodhatnának úgy, hogy a nyugdíjasok ellátása továbbra is az államot terhelné.

A Tisza Párt gazdaságpolitikai irányvonala mellett a párt eltitkolt szakértői is azt vallják, kiegészítő nyugdíjat nem szabad adni, csak a szociálisan leginkább rászorulóknak, miközben a magas ellátásban részesülők megadóztatását is megfontolandónak tartják.

ha a Tisza Párt nyeri az áprilisi választást, a nyugdíjasok fel kell, hogy készüljenek egy jelentős jövedelemcsökkenésre. Egy havonta 160 ezer forint ellátásban részesülő esetén Magyar Péterék évi 200 ezer forintot húznának ki az idősek zsebéből.

Fenntartható a nyugdíjrendszer, de önfenntartó sosem lesz

A baloldali közgazdászok a 13. és a 14. havi nyugdíjjal, sőt minden kiegészítő ellátással szemben a fenntarthatósággal érvelnek. Tény, hogy a nyugdíjrendszer egyre fenntarthatatlanabb, mivel a társadalom öregszik, de ez nem jelenti azt, hogy az állam idővel ne tudna ellátni az időseket. A felosztó-kirovó rendszer (PAYG) lényege, hogy az ellátásokat az állam a befizetett járulékbevételből fedezi. A demográfiai folyamatok miatt kevesebb befizető járulékából kell több nyugdíjas ellátását fedezni. 

A tb-befizetéseken felül a költségvetés fedezi a szükséges forrásokat. Magyarországon a nyugdíjkiadások 20-30 százalékát a költségvetés fedezi.

Azok a balliberális közgazdászok is ellenzik a 13. és a 14. havi nyugdíjat, akik összességében egyetértenek azzal, hogy a kiegészítő juttatásokra egyébként szükség lenne az idősek jövedelmi helyzetének javításához. Nem egy esetben a kritika mindössze a plusz havi ellátás elnevezését éri, mivel nem egyszeri kiegészítő juttatásként emlegeti kormány. Szintén felmerül, hogy havonta kellene a 2026-ban ötheti plusz juttatást folyósítani, illetve 

Az ellenzékhez köthető szakértők szerint az időseknek nem kellene tehát a 12 havi ellátásnál egy fillérrel sem többet adni, legfeljebb a nyugdíjminimumot lehetne felemelni, amely összeg alig érint valakit, őket is csak egy évig, amíg nem emelkedik az ellátásuk.

Szerintük a munkavállalóknak magasabb járulékot kellene befizetniük és a 65 éves nyugdíjkorhatárt is rugalmasabbá kellene tenni, vagyis megemelni, miközben a Nők40 eltörlése is indokolt lenne.

Nem lesz svájci indexálás

Szintén felmerül a szakmai vitákban a nyugdíjak éves emelésének a mértéke. Magyarországon – hasonlóan a legtöbb fejlett országhoz – az inflációval emelkednek évente a nyugdíjak. Ehhez jön még a nyugdíjprémium, amelyet évente egyszer kapnak kézhez az idősek, mint plusz juttatást abban az esetben, ha a gazdasági növekedés eléri az előre meghatározott mértéket.

A Bajnai-kormány idején a 13. havi nyugdíjjal együtt megszüntetett svájci, azaz vegyes indexálás újbóli bevezetésére nincs lehetőség, ezzel még a kormánnyal kritikus szakértők is egyetértenek. Ennek lényege, hogy az átlagkereset 50 százalékának és az infláció 50 százalékának az összegével emelkedne a nyugdíj, ám ez óriási költségvetési terhet jelentene. 

Felmerül a bérindexlás, vagyis a keresetek emelkedéséhez kötött nyugdíjemelés is, ám erre sem lenne elegendő költségvetési forrás. A nemzetközi gyakorlat mindenhol elmozdulást mutatnak az inflációkövető nyugdíjemelés és az öngondoskodás erősítése felé. Magyarországon is megtakaríthat piaci alapon az idős éveire, aki szeretne, csak ez nem kötelező és nem az állami nyugdíjrendszer helyett, hanem amellett működik.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi